A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

5. szekció: FELSZÍNALATTI VIZEINK ÁLLAPOTA - Szalai József–Nagy György: Az utóbbi évtized időjárási eseményeinek hatása a talajvízszintek alakulására a Duna-Tisza közén

AZ UTÓBBI ÉVTIZED IDŐJÁRÁSI ESEMÉNYEINEK HATÁSA A TALAJVÍZSZINTEK ALAKULÁSÁRA A DUNA-TISZA KÖZÉN SZÁLAI JÓZSEF 1, NAGY GYÖRGY 2 1 - VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Intézet Kht. 2 - Alsó-Duna völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Magyarország síkvidéki területein az elmúlt években számos alkalommal szélsőséges időjárási eseményeknek lehettünk tanúi, amelyek hatása természetesen megmutatkozott a talajvízszin­tek alakulásában is. A síkvidékek talajvízszintjeinek alakulásában - a helyi befolyásoló tényezők mellett ­kitüntetett szerepük van a meteorológiai tényezőknek. Az elmúlt évtizedekben egyes tájakon, mint például a Duna-Tisza közén a Homokhátság területén jelentős talajvízszint-süllyedések alakultak ki. Az okok feltárásában számos kutatóműhely közreműködött, és a különböző módszerek alkalmazásával elvégzett vizsgálatok hasonló eredményre vezettek: azaz ezeken a térszíneken a csapadék bizonyult a legfontosabb befolyásoló tényezőnek. A talajvízszintek alakulásában természetesen más tényezők is közreműködnek, azonban ezek súlya területen­ként jelentős eltéréseket mutat. A mennyiségi változások számbavétele mellett figyelmet érdemel a változások területi kiterjedésének alakulása is. Az évtized elején nemcsak a Duna-Tisza köze területén. De az ország olyan területeken is szignifikáns változások következtek be - például a nyugat-dunán­túli térszíneken - amelyekre korábban nem, vagy alig volt példa. A Duna-Tisza köze területén mintegy 300 törzshálózati talajvízszint-észlelő kút adatait gyűjtik a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok. A rendelkezésre álló idősorok eltérő hosszúságúak: a legkorábbi, jelenleg is hozzáférhető adatok az 1930-as évektől állnak rendel­kezésre. Az ekkoriban létesített, a mainál lényegesen kevesebb állomásból álló hálózat idő­sorainak túlnyomó többsége esetében a második világháború alatt s az azt követő 5-10 éves időszakban adathiány jellemző. A háborús kártételek felszámolása és a hálózat újjáépítése után az 1950-es évek elejétől kevesebb kútról, az ötvenes évek második felétől azonban a maihoz hasonló sűrűségű és térbeli eloszlású hálózatról vannak mérési adatok. 1. A csapadékviszonyok alakulása a 2000 - 2005 közötti időszakban A 2000-2005 közötti évek csapadékviszonyairól, pontosabban a tárgyévi csapadékösszeg és az 1961-1990 közötti időszak átlagos csapadéktól való eltérés területi eloszlását elemezve megállapíthatjuk, hogy a síkvidékek szempontjából ebben az időszakban a legkritikusabb a 2000. év volt. 2000-ben országos átlagban 150 mm, a Dél-, Délkelet-Alföldön 250-300 mm csapadékhiány jelentkezett az 1961-1990 közötti időszak átlagértékéhez képest. Az évi középhőmérséklet átlaga 1,9 °C-kal magasabb volt a referencia-időszak átlagértékénél. A potenciális párolgás 1281 mm volt, ami 36%-kal magasabb az 1971-1990 közötti időszak átlagértékénél. A területi párolgás évi összegének területi átlaga 461 mm volt, ami 12%-kal kevesebb ugyan a 30 éves átlagértéknél (525 mm), de meghaladta az évi csapadékösszeget. 2001-ben a Kisalföld kivételével a síkvidéki területekre az átlagosnál több csapadék érkezett. A csapadéktöbblet a Mezőföld, a Duna-Tisza köze és a Körös-Maros köze déli részén 100 mm-nél több volt; kisebb körzetekben a 200 mm-t is meghaladta. 729

Next

/
Oldalképek
Tartalom