A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)
4. szekció: BALNEOTECHNIKA AKTUÁLIS KÉRDÉSEI - Davideszné Dömötör Katalin–Révi Géza: Érdekességek a budapesti termálvíz rendszer újabb vizsgálatai kapcsán
- A szőkevényforrások hozamára vonatkozó korábbi elképzelésekkel - amelyek néhány 100 l/perc értéket feltételeztek - ellentétben, a búvármunka segítségével történt hozambecslés néhány ponton összesen 1000-3000 l/perc értéket adott. - A Gellért-hegy Duna felőli oldalában végzett földtani jellegű megfigyelések szerint a vízadó triász dolomitban egy nagy méretű gyűrt szerkezet figyelhető meg. A gyűrt pikkelynek az a része. Ahol a csekély dőlésszögű dolomit rétegek vannak - a fekvőszárny - a jelentős hozamú források fakadásának sávja, még ahol a rétegek közel függőlegesen állnak a ma jelentős vízhozammal nem rendelkező, inkább csak történelmi érdekességgel bíró forrásai vannak a Rudas fürdőnek. A Gellért rendszernél a védőterület számításhoz felépített lokális numerikus modell a pontos földtani képet igyekezett visszaadni, vetőkkel, a Duna folyó hatásával és a szökevényforrások beépítésével. Rác fürdő térsége A Rác-fürdő építési munkálatai lehetőséget adtak a Nagy-forrás az eddiginél részletesebb vizsgálatára. A forrás nyugalmi és üzemi vízszintjét a korábbi évtizedekben a foglalás helyszínén, a gépházban lehetett mérni. A vízhozam mérése vízórával történt, a kitermelt víz mennyiségének mérési eredményeit — jobb híján - azonosnak tekintették a forrás vízhozamával. Az építési munkálatokhoz kapcsolódó régészeti feltárások során felszínre kerültek a török kori fürdő korabeli vezetékei, a befolyók, és a felesleges víz elvezetésére szolgáló csatorna. A forrás vízjogi engedélyében a kitermelhető vízhozam 300 l/perc. A forrás működésének jobb megismeréséhez olyan helyzetet igyekeztünk teremteni, hogy lehetőség szerint, kontrolált körülmények között, csak egy helyen folyjék ki a víz a forrásfoglalásból. A forrás kifolyószintjét néhány centiméteres pontossággal a török kori kifolyószintre tettük. A kifolyó csőre vízórát és jól szabályozható tolózárat szereltünk. Első lépésként, teljesen nyitott tolózár mellett, ezen a szinten - közepesen alacsony Duna vízállás mellett - 520-550 l/perc vízhozamokat mértünk. Második lépésként a forrás hozamát igyekeztünk beállítani az engedélyezett 300 l/perc vízhozamra. Ebben az esetben, a forrásfoglalásban 60-70 cm-es, közvetlen környezetében pedig 50-80 cm-es nyomásszint növekedést tapasztaltunk. Ennél a hozamnál a forrás több helyen túlfolyik. Ezek a jól látható túlfolyások a fürdőépület korábbi padlószintje alatt vannak, tehát korábban a megbontás előtt „láthatatlanok" voltak, hozamukat csak becsülni lehet (60-100 l/perc). Ez a hozam az Ördög-árkon keresztül közvetlenül a Dunába folyik. 638