A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

1. szekció: VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - VÍZGAZDÁLKODÁS - Rück István: Partiszűrés vagy mederszűrés

a termelő kutakig haladva? Arra viszonyt van példa, hogy a Duna medrében a folyásirányra merőlegesen épített medergaléria vize egy hetes szivattyúzás után ivóvíz minőségű volt. (13) Mindehhez nem volt szükség több mint 7 m dunakavics visszatöltéséhez a galéria fölé. Úgy gondoljuk, hogy sem tartózkodási idő, sem a szivárgási úthossz nem volt akkora, hogy megfeleljen az úgynevezett partiszürésü víztermelésnél vélelmezett mértéknek. A folyóvíz és a mederágy talajvize két különálló vízrendszert alkot. Ebből eredően, és mert a mederágy durva üledékének vízvezető képessége sokszorosa (300-400 m/d) a környezet vízvezető képességének, a termelő kutakhoz az igénybe vett partszakasz feletti irányból érkezik a legtöbb víz. A folyómeder felöl is lényegében már megszűrt - mederszürt - víz érkezik, vagyis talajvíz. Ha ezeket a kísérletekkel és helyszíni mérésekkel igazolt megállapításokat elfogadjuk, akkor helyére kerülnek azok az elméleti szempontok, amiket a gyakorlati tapasztalatok miatt sokszor ki kell egészíteni. (1) Nem kell magunkat azzal riogatni, hogy olyan nagy mértékben igénybe vesszük a folyóvizek mennyiségét, amivel megbontjuk az ökológiai egyensúlyt, hiszen talajvizet termelünk! A szűrést pedig a természet végzi és ezt a víztermelés nem tudja lényegesen befolyásolni. Egyszerű felméréssel meghatározhatóak az egybefüggő talajvíz-testek és így a megfelelő védőterületek kijelölése is pontosan végrehajtható. A mederágyban a folyásirányban folyamatosan szivárgó talajvíz akkor egybefüggő, ha a mederágyat képező durva - szemcsés üledék folytonossága nem szakad meg az üledék elvékonyodásával, vagy keresztmetszetének nagy mértékű beszűkülésével. Ahol ez a beszűkülés bekövetkezik, ott a mederágyban szivárgó víz visszakényszerül a folyómederbe, illetve a megemelt talajvízszint miatt egy része elpárolog. Ahol viszont hidraulikus esés van a két vízrendszer között, ott mindenütt működik a természetes mederszürés. IRODALOM 1. Dr. Öllös G. Partiszürésü vízbeszerzés problémái Előadás 1970 2. Hajdú Gy. Főváros vízellátása Hidr. Közi 1973 3. Dr. Öllös G. Vízellátás K + F eredmények 1987 4. Dr. Papp Sz. Felszíni vizeink minősége I.-II. Hidr. Közi. 1966 5. Ercsi - Adonyi vízkutatás VITUKI Kut. Jel. 1986 6. Pusztai Gy. Partiszürésü kutak vízhozamát befolyásoló tényezők Előadás 1970 7. Varga F.J. Ráckeve XII.sz. csáposkút mederoldali utánpótlódásának vizsgálata Hidr. Táj. 1985 8. Dr. Kovács Gy. A szivárgás hidraulikája 1972 9. Dr. Rákóczi L. Ujabb irányzatok a hordalékmozgás laboratóriumi kutatásában Hidr. Közi. 1967 10. Gondos Gy. Összefüggés a vízben oldott vas-és mangán vegyületek, Valamint a víztároló réteg mineralógiai összetétele között Előadás 1970 11. Dr. Homonay A.-né A Budapesti Fővárosi Vízművek partiszürésü kútjainak vizében lévő vas-mangán tartalom változását befolyásoló tényezők vizsgálata Előadás 1970 !2. Dr. Erdélyi M. A Kisalföld közepének és a Duna Budapestig terjedő sávjának hidrogeológiája 2003 13. Mikolics S. Nagymaros-Visegrád komplex rehabilitáció vízépítési munkái Hidr. Táj. 1996 129