A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Burián Alajos, DDKÖVIZIG: A nemzetközi Dráva

A drávai vízi út korábban használt kikötőiről és rakodóiról csak részben vannak ismereteink. Drnje mellett a jobb oldalon a 230 fkm-nél a gyékényesi vasúti híd alatt kiépített rakpart és hajóállomás üzemelt, melyhez 350 m hosszú vasúti iparvágány üzemelt. Barcs területén 2200 m hosszú rakpart épült vasúti csatlakozással és hajóállomással. A kikötő forgalmára vonatkozóan a Magyar Hajózás c. lap 1913. évi március 15-i számában közöltek szerint Barcson, az átmeneti raktárakban 13621 q búza, 3961 q tengeri, 249 q árpa, 26310 q zab, 1479 q egyéb termény, tehát összesen 45620 q (4562 tonna) hajóval érkezett és vasúton továbbítandó gabona volt. A barcsi téli kikötő csak később, az 1907–1908 években létesült az azóta lebontott vasúti híd felett a bal parti párhuzammű és keresztgát közötti medence kikotrásával. A kikötő használható parthossza 550 m hosszú volt és 60 db, a Dráván akkoriban használt uszály befogadására volt alkalmas. A két világháború között a téli kikötőt nem használták, az teljesen feliszapolódott. Szentborbási téli kikötő a folyamszabályozási telep felett a 133 fkm-ben a bal parton 1943ban létesült az akkori Folyammérnöki Hivatal vízi járművei részére. A kikötőt 1949-ben részlegesen felújították és két sorban összesen 6 db 60–100 tonnás jármű elhelyezésére tették alkalmassá. Drávaszabolcs területén a vasúti híd felett a bal parton a 76 fkm szelvényben egykor szintén létesült rakpart, ahova Drávaszabolcs vasútállomásról a vasúti vágányt is kivezették. A rakodó Nagyharsányból érkező folyamszabályozási terméskő átrakására szolgált. A Dráván jelenleg Eszéken és Barcson működik téli kikötő. A barcsi téli kikötőhöz sólya tér is épült, melyhez csatlakozik az 1972–75 között elkészült hajójavító is. A Dráva folyón történő hajózásról a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Köztársaság Kormánya 1975. június 11-én Egyezményt írt alá, melyben a Dráva folyón történő hajózást szabályozta a két partmenti állam. Az egyezményben megfogalmazott elvek szerint, ma már a Magyar Köztársaság és a Horvátország végzi a Dráva Hajóút-kitűzését az Eszéki 21 fkm-es szelvénytől a 198+600 fkm-ig. Az egyezmény aláírását követően 1976. október 8-án a két fél kormánya aláírta azt a Szabályzatot, melynek értelmében a Dráva folyón a 21 fkm-től (Eszék) a 198,6 fkm-ig (Bélavár) a nappali hajózáshoz szükséges hajózási feltételek biztosításának megfelelően kell elvégezni a kitűzést a horvát kitűző szerveknek a 21–110 fkm, a magyar kitűző szerveknek a 110–198,6 fkm között. A hajóutat akkor az EGB-II kategóriába sorolta a két partmenti állam. Később, 1981. április 8-án a két fél a szabályzatot módosította, és jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a magyar kitűző szolgálatnak a 125,6–198,6 fkm-ig, a horvát kitűző szolgálatnak a 21–125,6 fkm-ig kell a kitűzési munkákat ellátni. Jelenleg is ez van érvényben. A magyar Fél részéről a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Hajózási Egysége, a horvát Fél részéről az Eszéki Révkapitányság végzi a Dráva folyó hajóút-kitűzési munkáit. A hajóút-kitűzési szolgálat feladatát a hajóút irányának, szélének és mélységének, valamint a hajózási akadályok, korlátozások és hajóműveletek helyének egyezményes jelekkel történő megjelölése képezi. A drávai hajóút-kitűzése nappali parti és úszó jelekkel történik. A 125,6–

198,6 fkm között 53 db parti és 51 db úszó jel, a 21–125,6 fkm között 58 db parti és 57 db úszó jel biztosítja a biztonságos közlekedést (a 2006. évi kitűzési tervben foglaltak szerint). 8