A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - Csicsák József, Földing Gábor, MECSEKÉRC ZRT.: Az uránércbányászat okozta környezeti károk felszámolása különös tekintettel a vízbázisok védelme szempontjából
AZ URÁNÉRCBÁNYÁSZAT OKOZTA KÖRNYEZETI KÁROK FELSZÁMOLÁSA KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A VÍZBÁZISOK VÉDELME SZEMPONTJÁBÓL CSICSÁK JÓZSEF 1 , FÖLDING GÁBOR 2 1 – MECSEK-ÖKO Környezetvédelmi ZRT., 2 – MECSEKÉRC ZRT. Kulcsszavak: bányavíz, vízkezelés, kármentesítés, monitoring, 1. Előzmények A Kormány 2085/1997. (IV. 3.) sz. határozatában döntött a mecseki uránércbányászat megszüntetéséről és a bányabezárás, tájrendezés, környezetvédelmi feladatok kiemelt állami felelősségi körben történő végrehajtásáról. A döntést környezeti hatástanulmány, valamint az ennek alapján elkészült Beruházási Program alapozta meg, amely a magyar uránércbányászat és ércfeldolgozás működéséből származó környezeti károk teljes körű felszámolását irányozta elő. A bányászatból és az ércfeldolgozásból származó környezeti károk felszámolása és a környezet helyreállítása a 2385/1997. (XI. 26.) számú Kormányhatározattal elfogadott Beruházási Program, és a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (DD-KÖFE) által 2279-28/1998 számon kiadott, a rekultivációs tevékenység feladatainak részletezését, valamint a környezetvédelmi előírásokat tartalmazó Környezetvédelmi Engedély alapján történik. A munkálatokat jelenleg, a MECSEKÉRC Rt. jogutódjaként a MECSEK-ÖKO Zrt. végzi. 2. A bányászat hatásterületének vízföldtani környezete A Ny-mecseki uránércbányászat a felső-perm korú Kővágószőlősi Homokkő Formáció törmelékes üledékes kőzeteiben található előfordulásra irányult. Vízföldtani értelemben az ércbányászat a nagy vastagságú (1500-1600 m) perm-triász repedésvizes összlet képződményeit érintette közvetlenül. Egy kivételtől eltekintve valamennyi akna, valamint táró, vágat és fejtési üreg csak ezt, a több földtani egységet magába foglaló alsó-triász és felső-perm korú, főleg homokkő és konglomerátum rétegekből felépülő vízföldtani egységet harántolta. Az ércet tartalmazó homokkő porózus és egyben repedezett, úgynevezett kettős porozitású rendszer. A vizet döntően a tört zónákban vezeti, de a vízkészlet túlnyomó része az igen gyenge vezetőképességű homokkő pórusaiban tározódik. Ez a nagy vastagságú homokkő lassan csapolható, kiürítés után lassan tölthető fel. Az uránbányászat színterét is magába foglaló hidrogeológiai egységnek hasznosítható vízkészletek szempontjából nincs jelentősége, összességében is vízben szegénynek minősíthető, de más fontos víztárolók felé, ha azzal kapcsolatban van szennyezéseket közvetíthet. Mivel a Ny-Mecsek a környezetéből kiemelkedő szigethegység, a felszíni vízfolyások sugárirányúak. A fő vízválasztó kelet-nyugat irányú. A felszíni vízfolyások zöme a Dráva, kisebb része a Kapos vízgyűjtő területéhez tartozik. A felszínalatti vizek regionális áramlási iránya hasonlóan sugárirányú. Az uránércbányászat ipari vízgazdálkodását, mind a működés időszakában, mind a bezárási terv kialakításakor a rétegösszlet környezetének vízföldtani viszonyai határozták meg, mivel É-ról és D-ről is jelentős vízkészletű képződmények határolják 1
