A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

4. szekció: ÁVÍZVÉDELEM - Hoszták Ferenc, FETIKÖVIZIG: Árvízvédelmi művek fejlesztése a Szamos folyón napjainkig

1. A Szamos folyó és vízgyű‍jtő‍ területének jellemzése 1.1. Természetföldrajzi és éghajlati jellemző‍k: A Szamos vízgyű‍jtő‍területe 15 881 km 2 , meghaladja a Tisza Szamos torkolatáig tartó vízgyű‍jtő‍területének nagyságát és a Tisza-medence területének 10,1 %-át, teszi ki. Ennek mindössze 2 %-a (306 km 2 ) esik Magyarország, 98 %-a 15 217 km 2 román területre. Al m á s M e l e g­S z a m o s H i d e g­S z a m o s K i s­S z a m o s S z a m o s B e s z t e r c e V i s ó L á p o s S z a m o s K r a s z n a T i s z a T úr Tisza F .­I z a Kolozsvár Dés Beszterce Iezer Csenger Vásárosnamény Szatmárnémeti Nagybánya Hagymáslápos Magyarlápos Sülelmed Naszód Szamosújvár Béles Hídalmás 1. ábra A Szamos vízgyű‍jtő‍ domborzata és fő‍ vízfolyásai A Szamos fő‍ága 415,1 km, melynek 12 %-a (51,5 km) magyar, 88 %-a román szakasz (363,6 km). Déstő‍l, ahol a Nagy-Szamos és Kis-Szamos összefolyik, nevezik a folyót Szamosnak. A Tisza baloldali mellékfolyója, a Szamos két egymástól távol eredő‍ folyónak, a Nagy- és Kis Szamos-nak Dés mellett való egyesülésébő‍l ered. A Nagy-Szamos Beszterce-Naszód vármegye ÉK-i sarkában, a Rodnai­hegységben, közvetlenül az Ünökő‍ (2280 m.), Lopacsna és Vurvu-Omului hegyek tövében, több hegyi patak összefolyásából ered; az egyesült patak Új-Radna mellett veszi fel a Nagy-Szamos nevét s Ó-Radna érintésével DNy-nak, Földrától kezdve Szálváig Ny-nak folyik, ahonnan ismét DNy. felé kanyarodik. Szolnok-Doboka vármegyébe lépvén át, a tetemesen megtágult folyóvölgy ismét Ny-i irányt vesz fel. Dés mellett veszi fel a Nagy-Szamos a Kis-Szamost; ez a Bihar hegység belsejében két ágból fakad; a nagyobbik a Meleg-Szamos (vagy Hév-Szamos), Bihar vármegye K-i szélén ered s keskeny regényes völgyben K. felé hömpölyög; a kisebb Hideg-Szamos, Kolozs vármegye D-i szélén a gyalui havasokban ered s festő‍i völgyben ÉK. felé sietvén, Hideg­Szamos község mellett a Meleg-Szamossal egyesül. Az egyesült Kis-Szamos Gyalutól kezdve tágabb völgyben folytatja K-i útját; Kolozsvár érintésével Apahidánál É-ra fordul, Bonchidán alul Szolnok-Doboka vármegye földjén lép át és Szamos-Újvár érintésével Dés mellett a Nagy-Szamos medrébe ömlik. Az egyesült Szamos innen ÉNy-i irányban, kanyargós folyással siet tovább; Nagy-Ilondán alul DNy-ra kanyarodik s Szurduk és Zsibó közt hatalmas kanyarulattal (áttörve az Ilosvai-hegység és a Meszes hegyvonulatát) É-ra fordul, mindinkább táguló völgyben Szatmár vármegyébe lép át, ahol körülfolyva a Bükk-hegységet, Szinér-Váralja közelében az Alföldre ér, melyet ÉNy-i irányban hasítván, Olcsvánál (Vásáros-Námény közelében) a Tiszába ömlik. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom