A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

4. szekció: ÁVÍZVÉDELEM - Hoszták Ferenc, FETIKÖVIZIG: Árvízvédelmi művek fejlesztése a Szamos folyón napjainkig

A Szamos két forrásvize közül a Nagy-Szamos mintegy 120, a Kis-Szamos (a Meleg-Szamos forrásaitól számítva) mintegy 150 km. hosszú, az egyesült Szamos hossza 350 km, úgy hogy a Szamos egész hossza mintegy 500 km, forrásának torkolatától való egyenes távolsága ellenben csak 123 km. A Szamos gőzösökkel nem hajózható és csak Szatmárnémetitől torkolatáig (99 km.) járható tutajok által. Egész esése a Meleg-Szamos forrásától számítva 1258 m. Mellékfolyásai közül a következők említhetők: a Nagy-Szamos jobb oldalról a Szálvát (Szálva mellett) és Ilosvát (Csicsó-Keresztúr mellett), baloldalról az Ilvát (Kis-Ilva mellett) és a Besztercével egyesült Sajót (Betlen mellett). A Kis-Szamos baloldalról a Nádas (Kolozsvár mellett), Borsa (Válaszkút mellett) és Lóna patakot (Kendi-Lónán alul), jobb oldalról a Gyéres patakot (Bonchidánál) veszi fel. Az egyesült Szamos mellékvizei jobb oldalról a Lápos, mely Aranyosmező mellett, baloldalról az Almás (Őrmező mellett), Egregy (Zsibó mellett), Szilágy patak (Szélszeg mellett). 1.1.2. A vízgyűjtő domborzati viszonyai: A Szamos vízgyűjtője rendkívül változatos felszínű terület, amit hegyláncok öveznek, északkelet felől az AvasGutin-Cibles-Radnai havasok, kelet felől a Czohárd- és Borgói-havasok, délkeletről a Kelemen-havasok, míg nyugatról a Gyalui-havasok. Déli irányban van az Erdélyi Mezőséghez tartozó dombsor, míg nyugat felől a Szamos-hátság pereme, a Meszes-hegység és a Szilágysági dombvidék, valamint a Bükk. A hegyvidék legnagyobb része 1 000 m-nél magasabb, de csak a Radnai-havasokban haladja meg a 2000 m-t. A fennsíkok, dombvidékek és medencék képezik a Szamos vízgyűjtőjének kb. 74%-át. A vízgyűjtő északnyugati része a Szamos síksághoz tartozik, amely szinte teljesen lapos, 110-130 m magasságú. Tyukod

Zsírostanya

Szalmaváros

Ura

Tiborszállás

Pátyod

Komlódtótfalu

Csen

g

erú

j

falu

T

ú

rb

e

l

v

í

z f

ő

c

s

.

V

á

r

m

e

g

y

e

i c

s

.

K

o

c

s

o

r

d

i f

ő

c

s

a

t

o

rn

a

L

á

p

i f

ő

c

s

a

t

o

r

n

a

M

e

g

g

y

e

sc

s

a

h

o

l

y

i f

ő

f

.

N

a

g

y

v

á

j

á

s c

s

a

t

o

r

n

a

B

ó

d

v

a

j p

a

t

a

k

Z

s

e

l

i

n

s

z

k

i c

s

.

L

á

p

i m

e

l

l

é

k c

s

.

L

á

p

i m

e

l

lé

k c

s

.

K

á

r

o

l

y

i fo

l

y

á

s

C

s

a

n

á

l

o

s

i f

o

l

y

á

s

S

á

s

á

g

y

i c

s

a

t

o

r

n

a

S

z

o

m

i

t

a c

s

a

t

o

r

n

a

C

s

e

n

g

e

r

i

t

i c

s

a

t

.

ó

G

a

r

a

n

dF

e

l

s

ő c

s

.

C

s

i

g

é

r c

s

.

G

é

c

z

yS

ű

r

ű c

s

.

G

a

l

a

mb

o

s c

s

.

1

.

s

z ö

v

cs

a

t

.

R

e

c

s

e

g

e

d

o

m

b

i c

s

a

t

.

K

e

l

e

t

i ö

v

c

s

a

t

o

r

n

a

Jelma

gy

arzatá

Szamos viz

gy

j

tűő

Kapcsold óóűvizgyjtrszőé 2. ábra A Szamos magyarországi hazai vízgyűjtőterülete és a kapcsolódó belvízrendszerek 1.1.3. A Szamos vízhálózatának fő jellemzői: A hegy- és dombvidéki vízhálózat a miocén végén - pliocén elején alakult ki, amikor az egész térség megemelkedett és szárazra került. A negyedkorban már az összes jelentősebb völgy jelenlegi nyomvonalán helyezkedett elA folyóvölgyek koráról a völgyteraszok is tanúskodnak. 4