A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

3/a. szekció: VÍZI KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM; A VKI bevezetésével kapcsolatos kérdések - Solymosi Károly, FETIKÖVIZIG: A VKI végrehajtásáról készített jelentés a Felső-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságon

A VKI végrehajtásáról készített jelentés a Felső-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságon Solymos Károly Felső-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 1. Bevezetés Az Európai Unió tagállamaiban a 2000/60/EK irányelv, „A közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról a vízpolitika területén”, 2000. december 22-én hatályba lépett. Az irányelv a vízpolitikája érvényesítésének legfontosabb eszköze. A Keretirányelv előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. A Keretirányelvben előírt vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésnek vannak általános, minden országban és vízgyűjtőn alkalmazandó módszerei. Vannak azonban olyan feladatok is, amelyeket országonként és az országon belül is különböző módszerekkel kell, illetve célszerű megoldani. Ezt figyelembe véve a magyar stratégiának kell megfogalmazni azokat a feladatokat, amelyek a hazai módszertan kialakításához el kell végezni. A Keretirányelvben előírásai szerint a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés legfontosabb területi egységének, vízgyűjtő kerületnek az egész Duna vízgyűjtőt kell tekinteni. Figyelembe véve azonban azt a tényt, hogy nem lehet és nem is célszerű minden tevékenységet a Duna-völgy szintjén koordinálni, nemzetközi „részvízgyűjtőgazdálkodási tervekre is” szükség van. A Duna nagyobb vízfolyásait (Dráva, Tisza) és olyan kisebb folyók vízgyűjtőjét jelölik ki, amelyeken két vagy több ország osztozik. A Duna Védelmi Nemzetközi Bizottságban résztvevő országok mindegyike kormányzati szinten deklarálta, hogy a Keretirányelv előírásait végre kívánja hajtani. Magyarország sajátos helyzetéből adódóan mind a két – és többoldalú oldalú, mind a Duna-medence szintű együttműködésben kezdeményező szerepet kell hogy vállaljon. A Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság deklarálta, hogy a két országot érintő nemzetközi részvízgyűjtőkön az érintett országoknak csak elvi segítséget tud adni a közös vízgyűjtő gazdálkodási tervek elkészítésében. Magyarország az EU tagországa, így a Keretirányelveket az EU egyéb jogszabályaival együtt, be kell illeszteni a magyar jogrendbe. A rendelkezéseiből adódó feladatokat az EU tagállamaival együtt a Keretirányelvben kijelölt határidőre végre kell hajtania. A magyar társadalom fontos érdeke, hogy a Keretirányelv célkitűzései teljesüljenek és Magyarországon ugyanolyan jó állapota legyen a vizeknek, mint a tagállamokban. A végrehajtás és cél érdekében az 1189/2000. (XI.7.) Kormány határozat a stratégiai célokat rögzítette. A magyar végrehajtási stratégiának az a célja, hogy biztosítsa az EU Keretirányelv végrehajtását és így a vizek jó állapotának elérését Magyarországon. A Kormány határozatának megfelelően létrehozták a Keretirányelv végrehajtását előkészítő testületet és kijelölésre került a magyar Víz Igazgató, aki az EU VÍZ Igazgatók Értekezletén Magyarországot képviseli. Megalakult és megkezdte munkáját a Víz Keretirányelv Stratégiai Koordinációs Tárcaközi Bizottság. Ez a bizottság készíti elő a Keretirányelv végrehajtásához az EU és a Duna vízgyűjtő szintjén kidolgozott stratégiával és az ennek megvalósításához létrehozott szervezettel való koordináció rendszerét és módszereit. A Tárcaközi Bizottság a legsürgetőbb feladatok megoldásához, a napi koordinációs feladatok elvégzéséhez szakértő csoportokat alakított. A magyar szakértők körében beindították az EU CIRCA nevű és a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság Danubius nevű információs rendszerére épülő CIRCA-INFO szolgáltatást. A társadalmi szintű tájékoztató program előkészítése és végrehajtása szintén megkezdődött. A Keretirányelv végrehajtásához moduláris szerkezetet alakítottak ki, amely a kulcstevékenységekre és az ezekhez kapcsolódó projektekre épül. A hazai stratégia átveszi az EU-szinten alkalmazott módszert. Fontos feladat a szomszédos országokkal való egyeztetési mechanizmusok fejlesztése, kiterjesztése.