A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Horváth Gábor - Vácz Sándor, FETIKÖVIZIG: A Nyírség vízpótlása

1

.3. A Nyírség éghajlatának általános jellemzése szakban több C

o lehet a őmérsékletkülönbség. Érthető, hogy a homokfelszínek felmelegedése nem egyöntetű. k: ékkel (4. sz. melléklet) et enyhén emelkedő tendenciájú • a párolgás enyhén növekedik .4. A lefolyási viszonyok és azok jellemzői datsorokkal rendelkezik többek között a Kállai (VII. sz.) ff. - N

ra feltételezhetően létrejött egy új vízháztartási egyensúly, melyben a lefolyás alakulása fontos vekben a vízhozamok 2-2,5-szer nagyobbak, a kisvízi években pedig 3-7-szer lehetnek kisebbek a sokévi átlagnál. Az évi átlagos vízhozam

lö vnm3 A Nyírségben a nagyjából hasonló természetföldrajzi magasságú síkság egyenletes éghajlati viszonyaival van dolgunk. A környezetéből szigetszerűen kiemelkedő Nyírségnek azonban – főképpen a földrajzi helyzete miatt – megvannak a maga sajátos éghajlati vonásai is. A tél a magasabb É-i fekvés miatt az Alföldnek éppen ebben a részében a legzordabb. A nyár is hűvösebb a Nyírségben, mint az attól D-re, DNy-ra fekvő területeken. Az Alföldet a nagy napi és évi hőmérsékleti ingadozás jellemzi. Ez természetesen érvényes a Nyírségre is. Területünkön azonban, az erdélyi hegyvidékhez és az Északkeleti-Kárpátokhoz való közelség miatt, az ingadozás nem olyan nagyfokú. Mennél jobban közeledünk Záhony illetve Vásárosnamény felé, a szélsőségek annál jobban csökkennek. A csapadékkal szűkösebben ellátott alföldi tájak közül a Nyírség részesül a legtöbb csapadékban. Különösen nyáron kerül a nyírség ebből a szempontból kedvező helyzetbe. Területünk csapadékosabb voltát azzal magyarázhatjuk, hogy az Alföld ÉK-i része csatornaszerűen elkeskenyedik. Azt elkeskenyedő rész a Ny-ról beáramló légtömegeket arra kényszeríti, hogy az Északkeleti-Kárpátok előtt összetorlódjanak. Ezért alakult ki itt az Alföld legcsapadékosabb területe. Az Alföldet gyakran sújtják a nyári aszályok. Aszályos időszakok természetesen a Nyírségben is előfordulnak, de jóval ritkábban, mint a Duna-Tisza közén vagy a Tiszántúl középső vidékein. Emellett a Nyírségben az aszályok sohasem annyira súlyosak, mint az előbb említett területeken. Az Alföld makroklímáját az egyöntetűség jellemzi. Egészen más a helyzet a mikroklíma vonatkozásában. A besugárzás az annyira változatos felszínű területen, mint a Nyírség, a makroklíma egyöntetűségén belül viszonylag változatos mikroklímát alakít ki. Az É-D-i irányú völgyekben, mélyedésekben nedvesebb és hidegebb a talaj, ezért ott kevésbé melegszik fel a levegő. Minthogy a különböző mélyedések nem egyformán nedvesek, mikroklímájuk számottevő eltérést mutathat. A völgyek közötti száraz domboldalakon viszont erősen felmelegszik a talaj és a felette levő levegő, úgyannyira, hogy a völgyek és a magasabb fekvésű homokfelszínek között a meleg nyári idő

h Ö

sszefoglalón értékelve az elvégzett elemzéseket levonhatóak az alábbi következtetése

• A csapadék folyamatosan csökken, 0,6 mm/a átlagért

• A talajvízszintek trendje csökkenő, (4. sz. melléklet) • A napfénytartam és hőmérsékl 1 A Lónyay-főcsatorna vízgyűjtő vízfolyásain, a rendszeres vízhozam mérés 1956-ban kezdődött, de a természetes lefolyás számítására alkalmas vízhozam adatsorokat csak 1963-tól lehetett előállítani. Megfelelő minőségű, méréseken alapuló, 34 éves (1963-2004), vízhozam a

agykálló szelvény a 219 km2 vízgyűjtőterületével. A jelenlegi lefolyási viszonyokról a csatornahálózat megépítésének 1939-ben történt befejezése óta beszélhetünk. A jelenlegi lefolyási viszonyok tehát mesterséges úton jöttek létre, és lényegesen megváltoztatták a terület vízháztartását. Má

szerepet játszik. A Lónyay-főcsatorna vízgyűjtőjéről, átlagosan a lehulló csapadékmennyiség 7 %-a folyik le. Csapadékos, nagyvízi é

ok jellemző értékei a Kállay ff-on Kü

nböző

alószí

űségű ví

zhoza

ok (m

/s) Vízfolyás Szelvény 9 1% 5% 10% 20% 50% 80% 90% 95% 9%

Kállai (VII) ff. Nagykálló 0,9160,6640,5390,4190,2370,102 0,045 0,002 0 Az évi átlagos fajlagos vízhozamok jellemző értékei a Kállay ff-on Különböző valószínűségű fajlagos vízhozamok (l/s*km2) Vízfolyás Szelvény 1% 5% 10% 20% 50% 80% 90% 95% 99%

Kállai (VII)ff. Nagykálló 4,18 3,03 2,46 1,91 1,08 0,47 0,21 0,01 0 Az 1963-96 időszakban a lefolyás - hasonlóan a csapadékhoz - csökkenő trendet mutat és ez fokozottabban érvényes az utolsó, majdnem másfél évtizedre. 1983 óta az évi közepes vízhozamok jóval az átlag alatt maradtak. A vizsgált 34 évben két nagyvízi és két kisvízi időszak volt. Ezek az időszakok a csapadéknál is megfigyelt 14 éves ciklikusságot mutatják 5