A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Gyirán István, ADUKÖVIZIG: A Mohácsi sziget vízpótlása a Kiskunsági-DVCS öntözőrendszerből
Vízátvezetési javaslat a DVCS és a Ferenc-tápcsatorna között Számítások szerint egy 5 m 3 /s–os vízátadás bőségesen kielégítené a hosszútávon várható vízigényeket is. A figyelembe vett vízszükségletek a következők: • Öntözés 1,0 m 3 /s • Holtágak ökológiai vízigénye 2,0 m 3 /s • Szerb Montenegró igénye 2,0 m 3 /s A tanulmány javaslata szerint a Mohácsi sziget vízpótlását a Kiskunsági-DVCS öntözőrendszerből történő vízátvezetéssel kellene megoldani. A geodéziai lehetőség a gravitációs átvezetéshez adott. A dunai főmederből Budapestnél, a Kvassay zsilipen kivett, és az anyamedernél kisebb sebességgel a Duna-völgyben végigcsurgatott dunavíz vízszintje Bajánál átlagosan 3-5 m-rel van magasabban az anyameder vízszintjénél. A DVCS torkolatnál az üzemvízszint 87,82 mBf. (a maximális duzzasztási szint 89,52 mBf.), míg a Ferenc-tápcsatorna maximális üzemvízszintje 84,60 mBf., vagyis több mint 3 m magasságkülönbség áll rendelkezésre ahhoz, hogy az egymástól légvonalban kb. 3,2 km távolságra lévő pontok között a vizet átvezessük. A bevezetőben említett Baja belvárosi magaspart 10-15 m-rel emelkedik a Duna-völgy fölé, ezért a városon keresztül történő átvezetés nem jöhet számításba, így a vízátvezetés lehetőségét a két vízrendszer között korábban nem is vizsgálták. 5. ábra: A vízátvezetés nyomvonala Érdemes észrevenni, hogy a bajai magaspart nem a Duna, hanem egy mellékága, a Sugovica mentén húzódik, mely Dunaág a Nagypandúr szigetet határolja. A Nagypandúr sziget viszont már a Duna-völgy mélyártéri részéhez tartozik, felszínét ugyanazok a hatások alakították, mint az alatta illetve felette lévő vízrendszerek területeit, vagyis a Baja feletti mélyártér vizeit a szigeten keresztül, gravitációsan át lehet vezetni a Mohácsi szigetre. Az átvezetés nyomvonala: Baja város belterületének Duna parti szakaszán, a 150-200 m széles hullámtér nagy részén ipari kikötők találhatók. Kínálja magát a lehetőség, hogy az összekötő csatornát a töltés hullámtéri lábánál vezessük. A nyomvonal ezen szakaszára a tanulmány zárt Rocla csövet irányoz elő, de tervezésnél helyenként megfontolás tárgy lehet nyílt betoncsatorna is. A töltés talpvonalától számított 10 m-es védőtávolság a nyomvonal nagy részén biztosítható, de van két olyan, összesen kb. 50 m-es szakasz, ahol egy ipari raktár illetve egy korszerűtlen, lepusztult műhely épület jelenleg is védőtávolságon belül van. Ezeken a helyeken elkerülhetetlen az épületek visszabontása, áthelyezése. A nyomvonal legkényesebb pontja a Sugovcia alatti átvezetés, melynek segítségével átjutunk a Nagypandúr szigetre. A tanulmány itt is Rocla csővel számol, annak is a sajtolható változatával, amellyel – a gyártó tájékoztatása szerint – a keresztezés a mederszelvény megbontása nélkül, lézeres irányítással, víz alatti környezetben is megvalósítható. Számításba jöhet az acélcsővel történő keresztezés is, ezt a meder megbontásával kellene beépíteni. Tekintettel arra, hogy a Duna-völgyi főcsatorna hordalékmentes, fizikailag kristálytiszta, áttetsző vize a tapasztalatok szerint fürdésre kiválóan alkalmas, a sziget egy mély pontján, ahol eredetileg is egy kis tavacska található, a tanulmány egy 50-60 m széles és kb. 600 m hosszú fürdőhely kialakítására tesz javaslatot. Különösen indokol- 4
