A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)
4. SZEKCIÓ: FOLYÓGAZDÁLKODÁS - DUNAI FERENC: Többcélú vízgazdálkodási rendszer üzemrendjének összeállítása a szigetközi hullámtéri vízpótlás példája alapján
TÖBBCÉLÚ VÍZGAZDÁLKODÁSI RENDSZER UZEMRENDJENEK ÖSSZEÁLLÍTÁSA A SZIGETKÖZI HULLÁMTÉRI VÍZPÓTLÁS PÉLDÁJA ALAPJÁN DUNAI FERENC Hullámvonal Kft. A Duna szigetközi szakaszán a vízhozam jelentős részének üzemvízcsatornába történő elterelése miatt kialakult vízállapotok szükségessé tették az addig a Dunához szervesen kapcsolódó hullámtéri és mentett oldali mellékágrendszer vízpótlásának megoldását, vízellátásának függetlenítését a lecsökkent vízszinttű főmedertől. A több lépcsőben, ideiglenes létesítményként kiépített Szigetközi hullámtéri vízpótló rendszer egy szabályozható vízpótlórendszer, melynek üzemeltetése rendkívül összetett feladatot jelent. Az üzemeltetés feladata, hogy a rendszer kiépítettsége által biztosított lehetőségek szerint a természetvédelem, a környezetvédelem és a területen gazdálkodó szervezetek összehangolt igényeinek megfelelő vízkormányzást valósítson meg, és ahol az igények kielégítését a műszaki feltételek nem teszik lehetővé, ott azok megvalósítását szorgalmazza. Az üzemeltetéssel szemben támasztott igények azonban sokszor egymással ellentétesek, nehezen elégíthetők ki egyszerre. Ezért feltétlenül szükséges volt egy olyan szakmai alapokon nyugvó érdekegyeztetés, amelynek eredménye egy, a területen érintettek által elfogadható és ellenőrizhető vízügyi üzemelési engedéllyel rendelkező üzemrend. A dolgozat az üzemelési szabályzat kidolgozásának főbb lépéseit, logikai sorrendét, tartalmi vázlatát foglalja össze 1. A szabályozás előkészítése, célja, munkamódszere 1.1. A vízpótlás működtetésének, fejlesztésének célja A „C" variáns okozta károk megelőzése, csökkentése a vízlépcső építése előtti kedvezőtlen folyamatok a térségben megfogalmazott többcélú igények figyelembe vételével 1.2. A tervezés munkamódszere A többcélú igények érvényesülésének garantálása, az érdekegyeztetés konszenzusos végrehajtása érdekében a tervezési folyamatban az alábbi szakterületek képviselői vettek részt: • vízgazdálkodás, vízépítés • környezetvédelem • hidrológia, hidrogeológia • halászat, halbiológia • ökológia, természetvédelem • erdészet,vadgazdálkodás • hidrobiológia, vízikörnyezet • idegenforgalom településfejlesztés fejlesztés Már a tervezés első szakaszában világossá vált, hogy a közvetlenül érintett szakterületek képviselete mellett szükség van az érdekeltek igényeitől független értékelemző bevonására. Irányításával a team az alábbi módszertani lépéseket követte: • problémafeltárás, problémaelemzés • funkcióelemzés o igényfeltárás o célmeghatározás o a terv szerkezeti felépítésének véglegesítése • szintetizálás 239
