A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

4. szekció: Folyógazdálkodás - Orosz György: Bodrog víziút-fejlesztés

BODROG VÍZIÚT-FEJLESZTÉS OROSZ GYÖRGY Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, Miskolc 1.) A TEVEZETT TEVÉKENYSÉG CÉLJAI A Tiszán és mellékfolyóin a hajózás fejlődését a II. világháború eseményei visszavetették, majd az azt követő gazdasági, politikai megfontolások, a közúti és vasúti közlekedés állami támogatásának egyoldalú növelése által egészen 1980-85-ig tartósan megakadályozták. A mai korszerű, környezetbarát szállítási szemléletben ismét megnőtt a kereskedelmi-, személyszállítási- és turisztikai hajózás iránti igény. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság kezelésébe tartozó hajózható folyószakaszokon, a Tisza 440,0-543,7 és a Bodrog 0-51,1 fkm szelvényei között, egyre nagyobb igény merül fel a folyószakaszok hajózási feltételeinek javítására. Elsősorban a közlekedés oldaláról felmerült igények alapján, a szabályozási munkák 2000 évben geodéziai felmérésekkel, hidraulikus mozgómedrű kisminta kísérletekkel, kiviteli tervezéssel a Bodrogon indultak meg. A tervezési folyamatban a hajózási feltételek javítása mellett, a vízgazdálkodás, folyószabályozás, árvízvédelem és a korszerű természet- és környezetvédelem céljainak teljesítését is előirányozva, egyben más folyóhasználatok, folyami szabad fürdőhely, vízitúra lehetőségeit és körülményeit is javítva A tervezett mederszabályozás feladata olyan kis- és középvízi meder kialakítása, amely a víz- és hordalékmozgás szempontjából egyensúlyban van, és biztosítja a nagyvizek-, a hordalék- és a jég zavartalan levonulását. A jól végrehajtott középvízi szabályozás hatására a kisvízi meder is kedvezően alakul, amelyben a HKV esetén is rendelkezésre áll a hajózáshoz szükséges gázlómélység és hajóútszélesség. Kiemelten előnye a középvízi szabályozásnak az árvizek levonulásának elősegítése, azzal, hogy a középvízi meder vízemésztő képessége megnövekszik. A hajózás érdekében végrehajtandó középvízi szabályozással az áramló kis- és középvizek keresztirányú művekkel összeszoríthatók, a köztes szakaszon előirányzott mederkotrással elősegíthető a szabályozási művek hatására bekövetkező medermélyítési folyamat meggyorsítása, ezáltal viszonylag rövid időn belül kialakítható a szükséges hajóútmélység. A folyószakaszokra jellemző önfenntartó ívek kialakításával, az éles folyókanyarok, szakadópartok, partfeltöltődések folyószabályozási módszerekkel történő korrekciójával, a sodorvonal és a hajóút állandósítható. 1.1.) Hajózási feltételek javítása Az Európai Unió kijelölte azokat a közlekedési folyosókat, amelyek biztonságos használatához nemzetközi érdekek fűződnek. Így a Duna Európa VII. számú közlekedési főfolyosója, amelyhez a mellékfolyók víziútként történő csatlakoztatása a közeljövő feladata. Ezen belül a Bodrog az észak-magyarországi régió egyik olyan lehetséges közlekedési folyosója, amely a magyarszlovák-ukrán kereskedelmi háromszög nemzetközi vízi-szállítási lehetőségeit biztosíthatja. A Tisza-völgyi belvízi hajózás egységes fejlesztési koncepciójának részeként a Bodrog víziút fejlesztése is szükségessé válik. A Bodrog víziút fejlesztését a Tisza és mellékfolyóinak fejlesztésére elkészített „Tisza víziút/Fejlesztés 1998” koncepció-javaslat előirányozza, feltárva a fejlesztés indítékait, a fejlődés problémáit és azok várható hatását, lehetséges fejlesztési forgatókönyvet dolgoz ki, folyó- 359