A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
4. SZEKCIÓ: ÁRVIZEK HIDROLÓGIAI ÉS HIDRAULIKAI KÉRDÉSEI - Jörg Uwe Belz–Dr. Goda László: A Duna hidrológiai monográfiájának megújítása
A DUNA HIDROLÓGIAI MONOGRÁFIÁJÁNAK MEGÚJÍTÁSA JÖRG UWE BELZ NÉMET SZÖVETSÉGI HIDROLÓGIAI INTÉZET, KOBLENZ DR. GODA LÁSZLÓ ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG, BAJA A Duna Hidrológiai Monográfiájának 1986 évi kiadását követően több alprojektben folytatódott a kutatómunka, majd - a rendelkezésre álló adatmennyiség növekedésével - hasonló keretek között került sor a korábbi eredmények pontosítására, frissítésére. Jelenleg egy magyar-német munkacsoport dolgozik a vízjárás statisztikai jellemzésének aktualizálásán. A munka alapjául szolgáló adatbázis 60 éves, 1931-től 1990-ig terjedő adatsorokat tartalmaz. A statisztikai analízis eszköze a magyar fejlesztésű Műszaki Hidrológia (MH) elnevezésű szoftver. Az eredmények publikálása ebben az évben várható. 1. BEVEZETÉS; A DUNAMENTI ORSZÁGOK HIDROLÓGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A Duna 817 ezer km 2 nagyságú vízgyűjtőjén jelenleg 18 ország osztozik (1. táblázat). (Az egyes országok felosztódásával járó, 1990 körüli politikai változásokat megelőzően még 12 országgal számolhattuk. Jelenleg 13 ország bír nagyobb területhányaddal, emellett 5 ország összesen mindössze 0,4 %-ot "birtokol" a teljes területből.) Nyilvánvaló, hogy a számos országhatáron átnyúló vízgyűjtőről csak az érintett országok illetékes szakembereinek együttműködésével szerezhetők átfogó hidrológiai ismeretek. E felismerés nyomán 1967-ben, a Duna Bizottság keretein belül kezdett el dolgozni a Tudományos Hidrológia Munkacsoport, négy ország (BG, CS, H, SU) részvételével (Domokos, 2001.). A Nemzetközi Hidrológiai Dekád során (1965-1974), majd 1975-öt követően az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Program (IHP) keretei között újabb 4 „nagy" dunamenti ország (A, D, YU, RO) kapcsolódott a munkába. A nyolc ország szakembereinek közös eredményeként 1986-ban, Münchenben került kiadásra A Duna-medence Hidrológiai Monográfiája. (A német nyelvű kiadványt 1989-ben egy orosz nyelvű és 1988-ban egy rövidített, négynyelvü kiadvány is követte). A Monográfia három fő fejezete a következő: - A Duna-vízgyűjtő természetföldrajzi és vízgazdálkodási jellemzése, - A Duna és fontosabb mellékfolyóinak vízjárása, - A Duna-vízgyűjtő mérlege. 1987 óta a Duna-medencebeli országok együttműködése egységesen az UNESCO-IHP keretein belül folyik. Az együttműködés célja közös érdekű tudományos hidrológiai témák kidolgozása. A vizsgálati terület kiterjed a Monográfiából időlegesen kimaradt kérdések közös kidolgozására, a Monográfia egyes fejezeteinek aktualizálására, valamint a felmerülő újabb problémák közös 286
