A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

VÍZGAZDÁLKODÁS - Rónay István: A Duna–Tisza csatorna szerepe a Duna–Tisza köze vízgazdálkodásában

A Duna-Tisza csatorna nyomvonalára a múltban számtalan változatot vizsgáltak meg. A korábbi vízgazdálkodási kerettervek is tartalmazzák az akkori szempontok szerinti legvalószínűbb nyomvonalat és a hatásterúletet Természetesen a mai ismeretek alapján újra meg kell vizsgálni ezeket az elképzeléseket. Az előzőekben feltett kérdések megválaszolásán túlmenően az alábbi szempontok és feladatok figyelembe vétele is segíthet a döntés előkészítésében. A tervezett nyomvonalak többsége Kiskőrös-Soltvadkert vonaltól E-ra érinti a Duna-Tisza közét. E terület nagy részét mezőgazdasági szempontból a kedvezőtlenebb adottságú térségek közé sorolták a közelmúltban készült agrár tanulmányok is. Itt elsősorban az ültetvény a jellemző művelési ág. A humuszban szegény, rossz vízgazdálkodású talajok nem kedveznek a szántóföldi növénytermesztésnek. Jelentős kiterjedésben találhatók viszont a térségben a természetvédelem alá tartozó területek, melyek ismereteink szerint tovább növekednek. Az alföldi erdőterületek tervezett növelésekor szinten súlyozottan szerepel ez a térség. A Duna-Tisza csatorna hajózási célból eddig vizsgált nyomvonalai a Duna-Tisza köze egyik beszivárgási területén haladnak keresztül. Az altalaj viszonyok miatt valószínű, hogy magasvezetésű változat kerül előtérbe. Ez esetben érdemes lesz megvizsgálni, hogy a beszivárgás milyen mértékben javíthatja a felszínalatti vízkészlet-gazdálkodás helyzetét. A korábbi vizsgálatok nem foglalkoztak még azzal a kérdéssel, hogy a Duna-Tisza csatorna vízbázisul szolgálhat a települések és az ipar vízminőségi szempontból kevésbé igényes vízhasználatai számára. A felszín alatti vízgazdálkodási egyensúly felborulásának veszélye esetén szóba jöhet ivóvízbázisként is (lásd Debrecen). ÖSSZEFOGLALÁS A területfejlesztés feltételrendszerében a vízgazdálkodás fontos tényező. A Duna-Tisza csatorna szerepe nem csak az Alföld, hanem az egész ország területfejlesztése szempontjából jelentős lehet. Jelenleg nem az a fontos kérdés, hogy mikor induljon a fejlesztés. Minél hamarabb dönteni kell viszont abban, hogy milyen kialakítású és főként milyen nyomvonal-vezetésű legyen a csatorna. Az indokolatlan és később feleslegessé váló fejlesztések elkerülése érdekében a területfejlesztési tervekben biztosítani kell a nyomvonalat. Ennek érdekében nem halaszthatók azok az előmunkálatok (megvalósíthatósági tanulmány, környezeti hatástanulmány, stb.) melyek megalapozzák a döntéseket. 121