A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

VÍZGAZDÁLKODÁS - Rónay István: A Duna–Tisza csatorna szerepe a Duna–Tisza köze vízgazdálkodásában

A DUNA-TISZA CSATORNA SZEREPE A DUNA-TISZA KÖZE VÍZGAZDÁLKODÁSÁBAN RÓNAY ISTVÁN Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság A Duna-Tisza csatorna több évszázados története során a megvalósítás indokaként elsősorban a hajózás szerepelt. Később háttérbe szorult a hajózási szerep hangsúlyozása - valószínű a vasúttársaságok befolyása kapcsán - és előtérbe került az energiatermelés, az öntözés valamint a tiszai vízpótlás. Soha nem vitatták viszont, hogy a mezőgazdasági tömegárú továbbítás leggazdaságosabb módja a víziszállítás. Az 1996. évi közlekedési politika, az energia termelés új tulajdonosi struktúrája, a környezet- és természetvédelem - beleértve a közúthálózat mentén a levegő védelmét is - felértékeli, indokolttá teszi e probléma mai újragondolását . A hátság nagymértékű talajvízszint-süllyedésének következtében a DunaTisza csatorna megvalósítása ismét szóba került. A Duna-Tisza köze vízgazdálkodási problémáinak megoldását keresve a szakemberek egyetértettek abban, hogy a természetes vízkészletek visszatartása önmagában csak kis mértékben eredményezhet pozitív változást Megalapozottnak nevezhető az az álláspont, mely szerint a Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási helyzetének stabilizálása vízpótló művek létesítését is indokolja. A vízgazdálkodással szemben ma még csak szólamok szintjén megfogalmazott, de a most készülő területfejlesztési tervekben várhatóan konkrétan megfogalmazásra kerülő igények további alátámasztást adhatnak e megállapításnak. Magyarország és az alföldi régiók területfejlesztési koncepcióinak kialakításakor nem szabad megkerülni a Duna-Tisza csatorna kérdését. Vizsgálni kellene, hogy a korábbi tanulmányokban és döntés-előkészítő anyagokban megfogalmazott érvek és ellenérvek közül melyek azok amelyeknek ma is aktuálisak. Ujabb szempontok is felmerülnek, melyek segíthetnek a kérdés tisztázásában A hazai területfejlesztési elképzelésekben betöltött szerepen kívül az Európai Unióhoz történő csatlakozás kölcsönös feltételrendszerének ismeretére is szükség van a csatorna megvalósítását célzó döntések megalapozásához. Magyarország fekvéséből adódóan fontos szerepet tölthet be a keletnyugati áruforgalomban. Nem tisztázott azonban még, hogy a tranzit szerep felértékelődése indokolja-e és mikor a Duna-Tisza közi hajózás feltételeinek megteremtését 120