A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

VÍZRENDEZÉS - Kozák Péter: Talajvízből történő öntözés a Duna–Tisza közi hátság Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területére eső részén

TALAJVÍZBŐL TÖRTÉNŐ ÖNTÖZÉS A DUNA - TISZA KÖZI HÁTSÁG ALSÓ - TISZA VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉRE ESŐ RÉSZÉN KOZÁK PÉTER Alsó - Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság 1. ELŐZMÉNYEK, ALAPADATOK A Duna-Tisza közi hátság területére az 1960-as évek elején elvégzett vizsgálatok alapján rendkívül nagy propagandát kapott a talajvízkészletek kitermelése. A talajvízkészlet sekély mélységű kutakkal való kitermeléséhez új technológiát alakítottak ki, melynek olcsósága és egyszerűsége révén széles körű elterjedésre számítottak (1). Az akkori vizsgálatok szerint a hátság alatti vízadó rétegek hosszútávon megteremtették a felszín alatti első vízadórétegre települt öntözés lehetőségét. Az egyéni vízhasználók esetében egyszerű kivitelezhetősége miatt az ún. csőkutas öntözés széles körben terjedt el. Azonban a felszín alatti vízkészletek régi ( a vízkészletjárulék bevezetése előtti) nyilvántartása nagy mértékben előidézője volt, hogy ezek engedély nélkül valósulhassanak meg. Ugyanis csak a nem talajvízre települt kutak (mely a vizsgált területen mintegy 30 méteres talpmélységet jelent) voltak vízjogi engedély kötelesek, így csak ezek jelenhettek meg a vízügyi nyilvántartásokban. Az ennél kisebb talpmélységű kutak esetében a területileg illetékes tanács engedélyezhette a kút telepítését (csak az üzemi felhasználók számára szükséges volt a vízjogi engedély). Jellemző, hogy jelentős mértékben valósultak meg "házilagos technológiával" engedély nélküli kutak. Az elmúlt több mint 30 évben a terület mezőgazdasági tevékenysége folytán - a felszíni vízkészletek hiányában - a felszín alatti vízkészletek erőteljes kitermelése zajlott. A hátságon tapasztalt talajvízszint csökkenés szükségessé tette ezen jelenség okainak vizsgálatát. Ebben a témában született tanulmányok határozták meg a talajvíz kitermelés "súlyát" a talajvízszint csökkenésben (2). A tanulmány szerint mindössze 6%-ban tekinthető a víszintsűllyedés kiváltó okának a talajvízkitermelés. Ennek ellenére fontosnak éreztük, hogy meghatározzuk még ha csak közelítőleg is - a kitermelt talajvíz mennyiségét. A kitermelt vízkészletek meghatározására a VITUKI 1991-ben készített egy tanulmányt (3), melyben egyrészt kérdőíves közvélemény kutatást végztetett a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjával (MTA RKK) a vízhasználatok felmérésére, másrészt a területileg illetékes vízügyi 488