A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)
VÍZELLÁTÁS TERVEZÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI KÉRDÉSEI - FRANCZIA TAMÁS–LENGYEL JÁNOS–VÁRSZEGI CSABA: Korszerű iszapkezelés a Fővárosi Vízművek Rt. csepeli szennyvíztisztító művében
KORSZERŰ ISZAPKEZELÉS A FŐVÁROSI VÍZMÜVEK RT CSEPELI VÍZTISZTÍTÓMÜVÉBEN Szerzők : Franczia Tamás, Lengyel János, Várszegi Csaba Fővárosi Vízművek Rt. 1. HAZAI KÖRKÉP Magyarországon a vízkezelőművek iszapjával (mely döntő többségben a szűrő visszamosóviz, illetve a derítőből kiülepedő zagvos viz iszaptartalmából képződik), gyakorlatilag nem történik semmi. Az ország négy legnagyobb telepén (Budapesti Felszíni Vízmű, Szolnoki Felszíni Vízmű, Balmazújvárosi Vízmű és Ráckevei Vízmű) csak a 2 legutolsónál nem eresztik minden kezelés nélkül az iszapos zagyot vissza valamely felszíni vízfolyásba. (A DRW néhány kisebb telepe is utóbbiakhoz sorolható.) Ennek a megtűrt állapotnak nagyon sok, talán még "elfogadhatódnak is nevezhető oka van: a tisztítóművek többségét 10-25 évvel ezelőtt tervezték, amikor a környezetvédelem hazánkban még az üzemeltetők szemében szükséges rossznak minősített tevékenység volt; a Keleti Főcsatornát kivéve a másik két befogadó (Duna és Tisza) olyan bővizű, és olyan minőségű, hogy a néhány ezer m'/d nagyságú zagyvíz lényeges változást nem okoz azok minőségében; 658
