A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZTISZTÍTÁS, SZENNYVÍZELHELYEZÉS - KONCS LÁSZLÓ–SZÉL SÁNDOR: A Dunát érő hőszennyezés környezeti hatáselemzése numerikus modellezés alkalmazásával

A DUNÁT ÉRŐ HÖSZENNYEZÉS KÖRNYEZETI HATÁSELEMZÉSE NUMERIKUS MODELLEZÉS ALKALMAZÁSÁVAL Koncsos,L. (VITUKI Rt.) Szél,S. (VITUKI Consult Rt.) 1. HŐMÉRSÉKLETVÁLTOZÁS MEGHATÁROZÁSA A CSEPELI HŐSZENYNYEZÉS ÁLTAL ÉRINTETT DUNASZAKASZON Jelen dolgozatban tervezés alatt álló Budapest alatti erőmű bővítésének a Dunavíz hőmérsékletére gyakorolt hatását vizsgáljuk. Az erőmű üzembehelyezése döntő részben a hőszennyező hatás mértékének változásában (növekedésében) jelentkezik. A tervezett erőművi melegvíz bevezetés alatt néhány kilométerrel az 1634 [fkm] szelvény alatt helyezkedik a Fővárosi Vízművek Rt. egyik legnagyobb partiszűrésü kútsora, a Duna balpartjának alluviális rétegére épülve. A Csepel-szigeti partiszűrésű vízbázis a főváros teljes napi ivóvizének mintegy egyharmadát szolgáltatja, működtetése a vízminőség tekintetében számos problémával terhelt (vas-mangán, nehézfémek magas koncentrációja stb.). Ennek fényében szükséges megvizsgálni azt, hogy az erőmű-bővítés hatására a melegvíz-terhelés növekedése milyen vízminőségi konzekvenciával jár e vízbázis használatára nézve (Koncsos, (1996)). A hatáselemzés célja a hőtranszport leírása volt - a részletes medergeometria ismeretében egzakt fizikai modellek segítségével. A tervezett erőműből a Duna 1638.49o [fkm] szelvényében parti melegvízbevezetés történik. A befogadót érő hőterhelés számításához a tervezési paraméterek ismeretében 7.11 [ni-Vs] melegvíz térfogatáramot és 8 [°C] hőmérséklet emelkedést (hőfok különbség a kivett és visszavezetett víz között) vettünk fel. 482