A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)
FELSŐ-DUNA SZABÁLYOZÁSI ÉS ÖKOLÓGIAI KÉRDÉSEI - SÜMEGI ZSOLT: Felső-Duna szabályozási koncepciója a GNV munkák leállítása, illetve a Duna elterelése után
Felsö-Duna szabályozási koncepciója a GNV munkák leállítása, illetve a Duna elterelése után Sümegi Zsolt Tisztelt Előadói Ülés. Hölgyeim és Uraim! Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezeléséhez tartozó Duna szakasz hossza - 1850 :0-1708 fkm - 142 km. Ebből 1850-1811 fkm közé eső 39 km-es szakasz teljesen szabályozott, míg az 1811-1708 fkm közé eső 103 km-es szakasz részben szabályozott volt. A szabályozási munkálatokat a Rajka-Gönyü (1850-1791 fkm) közötti folyamszakaszra 1974. évben, míg a Gönyű-Szob (1791-1708 fkm) közötti folyamszakaszra 1976. évben készült általános szabályozási terv alapján végezték. A szabályozási munkálatokat koordináló Magyar-csehszlovák Közös Műszaki Bizottság által kidolgozott alapelvek alapján a fő cél az egységes főmeder és egységes part kialakítása volt az ágrendszerek rendezésével együtt. A 18 évig tartó kivitelezés során sikerült betartani a programszerű munkaütemezést és az előirányzott mennyiségekből a megvalósítást. Időközben, 1977. szeptemberében Csehszlovákia és Magyarország aláírta azt az államközi szerződést, amely a két ország közös Duna szakaszának többcélú hasznosítását szolgáló vízlépcsőrendszer építéséről intézkedett. Ez alapvetően megváltoztatta az addigi folyamszabályozási elképzeléseket. A Duna alsó szakaszán jelentkező nagymennyiségű kavicskitermelések hatását figyelembevéve, a Határvízi Bizottság 1981. évben a vízlépcsőrendszer üzembehelyezéséig új alapelveket fogadott el az érintett Duna szakaszra. Ennek értelmében Gönyű felett Szapig a hajóút méreteket az átmeneti időszakban elsősorban gázlókotrással kellett biztosítani. Ahol ez eredménytelennek bizonyult, ott egyedi mérlegelés alapján kerülhetett sor egy-egy kisvízszabályozási mű építésére, illetve meglévő mű kiegészítésére. A fenntartási munkálatokat folyamatosan kellett végezni és meg kellett határozni, illetve rögzíteni azt az állapotot és geometriai paramétereket, amelyek fenntartása a régi mederben szükséges. A vízlépcsőrendszer üzembehelyezése alapvetően megváltoztatta volna a Duna Szap-Szob közötti szakaszának víz-, jég- és hordalékjárását és a folyammal kapcsolatos hasznosítási igényeket és lehetőségeket is. Ennek megfelelően az alsó szakaszra vonatkozóan is módosítani kellett az alapelveket a következők szerint: 240
