A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

5. szekció: Vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás, a szennyvíziszap problémája - VÁRSZEGI CSABA–CSERNYÁNSZKI LÁSZLÓ: Új víztisztító mű szükségessége Budapesten

megszüntetni, s a hálózatöblités önmagában nem lehet elég hatékony. Meg kell szüntetni a kútviz vas-mangántartalmát, s ehhez egy koncentrált, nagykapacitású vizkezelőművet kell létesíteni. 1991 júniusában a főváros három közgyűlési bizottsága együttes ülést tartott (környezetvédelmi, városgazdálkodási és költségvetési bizottságok) és határozatot hozott egy új vizkezelőmű fejlesztési céljának kidolgozására. A Fővárosi Közgyűlés 1991. decemberben jóváhagyta a beruházási célt, melynek alapján 1992. máricusra elkészült a Mélyépterv kidolgozásában a beruházási program. A Fővárosi Vízművek üzemeltetői javaslatukban már akkor rögzítették tapasztalataik alapján, hogy a felszín alatti vas-mangántalanitási kísérletek technológiája sok bizonytalansági tényezőtől függ, jelentős az üzemeltetési és beruházási költsége, energia és vízigénye nagy. Ezzel szemben egy zárt technológiájú oxidáció és szűrés pontosan kézben tartható, s bár beruházási igénye igen jelentős, energia-, viz- és munkaerő igénye kisebb. Mivel hosszú távon számítani lehet arra, hogy a csepel szigeti kutak vízminősége tovább romlik - igy egyszer minden kút vizét tisztítani kell - akkor már most érdemes egy nagykapacitású vizkezelőművet létesíteni. Az elmúlt évek bebizonyították e vélemény megalapozottságát, hiszen 1993-ban ki kellett kapcsolni mintegy 60.000 m^/nap kapacitású termelő kutat, mert Fe-Mn tartalmuk olyan szintet ért el, hogy már a kevert vízben is elfogadhatatlanul magas volt az üledék kiválásra hajlamos vas és mangán lebegőanyag. Az előkészítés során dönteni kellett, hogy melyik kútsorok vízkezelését koncentráljuk, s milyen egységekben. A Soroksári Dunaág mellett fekvő ún. Szigetszentmiklósi II. vízmű kútjai a nagy távolság miatt számításon kívül estek, s célszerűnek látszott a Csepeli aknakutak (6 db), csáposkutak (12 db), a csőkútsor és a 19 db halásztelki csáposkút figyelembevétele. Ezek összes mértékadó vizadóképessége 150.000 m^/nap, s igy erre a kapacitásra terveztük a kezelőtelepet is. A kezelőtelep elhelyezésére kézenfekvően a Csepeli gh. területét jelölték ki. 779