A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - BAROSS KÁROLY–PETRŐCZ BÁLINT: A Duna szigetközi szakaszának árvízvédelmi helyzetértékelése a „C” változat hatásainak figyelembevételével

5. ÖSSZEFOGLALÁS A Duna elterelésével alapvetően megváltozott a szigetközi Felső-Duna árvízvédelmi helyzete. Csak a jégmentes árvíz szempontjából javult ideiglenesen a helyzet, mert a mértékadó NQ 1% 10600 m3/s vízhozamot a létesítmény megosztja a főmeder és az üzemvízcsatorna között, ami Rajka-Szap között az árvizek magasságának csökkenésével jár. A félig kész "C" változat üzembehelyezése és csak az I. ütem elkészítése, a művek paramétereiről és üzemrendjéröl átadandó információ hiánya csökkenti a vízkárelhárítás hatékonyságát e területen. A jeges árvizek veszélye a jelenlegi állapotban lényegesen nagyobb. Az eddigi Duna felső vízállásokból, vízhozamaiból, a természetes lefolyásából megfelelő árvízi előrejelzéssel fel lehetett készülni egy árhullám fogadására. Ma a védekezésre való felkészüléshez szükséges adatok hiányában csak a bekövetkezett események lezajlása után lehet a szükséges teendőket megtenni. A Szigetközben megépített folyamszabályozási és árvízvédelmi müvek a Duna természetes áradásának és apadásának megfelelő paraméterekkel készültek, s ma a mesterséges vízátbocsátás és vizlefogás rongálódásokat okoz a művekben, ez egy árhullám sorozatban - ha a rongálódások kijavítása nem lehetséges - veszélyhelyzetet eredményezhet. A helyes árvízvédelem kialakítása már a kisvízi mederszabályozással kezdődik, és a jól megtervezett és kivitelezett mederszabályozás eredménye a közel egyensúlyi meder. Itt nem kell számolni sem az érkező sem a továbbhaladó mederanyaggal. A BNV tervezése során az új helyzetnek megfelelően a szabályozási müvek elbontásra kerültek volna, sőt az alvizcsatomán és alatta jelentős mederkotrás növelte volna az árvízi biztonságot. A "C" változat üzembehelyezése óta, sem a müvek, sem a meder kotrására nem került sor, így a régi áramlási viszonyokhoz kiépített művek nem alkalmasak az új helyzetnek megfelelő szabályozásra, előre nem látható medereróziók alakulnak ki. Az elfajult, elburjánzott állapotban a meder már nem képes az eddig megszokott vízhozamot levezetni, így ez feltétlen az árvízi szelvény átfolyási csökkenéséhez, majd az árvízszint emelkedéséhez vezet. Összességében a "C" változat műveinek alapadatait és azok üzemelési rendjét a magyar szakemberek nem ismerik, amely bizonytalanságot és kiszolgáltatottságot okoz a árvízvédekezőknek. 369