A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - BAROSS KÁROLY–PETRŐCZ BÁLINT: A Duna szigetközi szakaszának árvízvédelmi helyzetértékelése a „C” változat hatásainak figyelembevételével

A "C" változat üzembehelyezése után, a Magyar-szlovák HVB keretében, 1993-ban átdolgozásra és jóváhagyásra került a Dunakiliti térségének árvízvédelmi védekezési terve, melyben a szlovák Fél az alábbi vízhozam megosztási táblázatot adta: Vízhozam Vízhozam Vízhozam Pozsony-Dunacsúny a Duna medrében Dunacsúny a Dunában Szapnál m3/s alatt m3/s m3/s 5000 2000 5000 5500 2500 5500 6000 3000 6000 6500 3500 6500 7000 4000 7000 7500 4500 7500 8000 5000 8000 8500 5480 8500 9000 5480 9000 10000 5480 10000 10600 5780 10600 Mint ahogy a táblázatból is kitűnik, a szlovák Fél csak az 5000 m3/s feletti vízmegosztást adja meg, s azt nem részletezi, hogy melyik műtárgyon, milyen vízhozammegosztásban tervezi a levezetést. Mivel a "C" változat üzemrendjét a szlovák Fél többszöri kérésre sem adta át, csak a reggeli vízszétosztást közli, így - az üzembe helyezés óta eltelt idő tapasztalatai alapján - az állapitható meg, hogy általában a Dunán érkező 3300-3500 m3/s vízhozam után megkezdődik a vízszétosztás, a dunacsúnyi duzzasztón előbb megnöveli a szokásosan adandó (180-350 m3/s) vízhozamot, majd kinyitja a hullámtéri árapasztó műtárgyakat. A bősi erőműnél 6 db turbina működtetésén túl az 1992. novemberi árhullám kivételével a hajózsilipeket a vízlevezetésbe nem vonták be. A fentiekből kitűnik, hogy a bősi üzemelő turbinák vízemésztésétől függően, már 5000 m3/s alatt megkezdődik a vízmegosztás a Duna íőmeder és a felvízcsatoma között. Az árvízvédekezésre mértékadó NQ 1 %-os vízhozam esetén nemcsak a megadott Q = 5780 m3/s-al kell a szigetközi szakaszon számolni, hanem a Rajkán belépő vízhozam, az eddigi tapasztalatok alapján elérheti a 7000 m3/s-ot is. 365