A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - GRÁCZER IMRE: Közép-Duna völgy árvízvédelmi helyzetének értékelése

A sziget 45500 m védvonalából 24700 m fővédvonal a többi üzemi töltés, nyárigát ill. lokalizációs töltés. A védvonalakon 1923, 1940, 1941, 1945 és 1992-ben voltak szakadások. A szigeten a Főváros jelentős vízbázisa van, részben a fővédvonalak, részben az üzemi kezelésű nyárigát szelvényű töltések mögötti területen lévő vízkitermelő kutakkal. 3.3.1. A töltések mai állapota A töltések laza szemszerkezetű homokos üledékből épültek az ugyancsak áteresztő altalajra. Árhullám idején a fakadóvíz igen rövid idő múlva már megjelenik a mentett oldalon. A 24700 m hosszú fővédvonalon az 1876. évi mértékadó jeges árvízszinthez viszonyítva S600 m-en magassági és keresztmetszeti, 400 m-en altalaj, és 500 m-en csak keresztmetszeti hiányok vannak. Az erősítéshez 182 ezer m

3 föld beépítése szükséges. 3.4. A Duna jobbpartján lévő öblözetek árvízme

nt

esítése Dunabog

dá

ny - Kulc

s t

elepülés

ek kö

zött 3.4.1. A dunabogdányi 4,7 km

2 területű öblözet az első a Duna jobbpartján, miután a Duna alföldi területre lép. Az öblözetet mezőgazdasági művelése miatt csak nyárigáttal védték be, amelyen mindössze a budapesti 6S0 cm vízállásig lehet a vizet visszatartani. Fejlesztési igény egyenlőre nem jelentkezett. 3.4.2. A szentendrei 0,32 km

2 városi öblözetben van a település régi magja, amelyet a 11. számú út mellett épített töltés véd a Duna mentén. A Dunába torkolló - a belterületet ketté szelő - Bükkös patak mindkét oldala visszatöltésezett a visszaduzzadó árvíz határáig. A Duna felőli 3197 in töltésből 1100 m magassági hiányos. A jelenlegi állapotára az 1965-ös árvíz után építették ki. 353