A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - GRÁCZER IMRE: Közép-Duna völgy árvízvédelmi helyzetének értékelése

3. ÁRVÍZVÉDELMI FEJLESZTÉSEK A jelentősebb árvizek hatására, a Köz ép-Duna-vö1gy területén az elöntésből okozott károk csökkentésére elsősorban a Duna medrét kívánták szabá1vozrí i . A szabályozást a zátonyok megszüntetésével és a mellékágak lezárásával kezdték, hogy minél kisebb esélye legyen a jégtorlaszok kialakulásának. A meder összeszorításával és kotrásával elérték a feltöltődés megszűnését és az árvízszintek csökkenését . Az 1S40. évi IV. t.c. alapján a folyószabályozási tervek megvitatására kiküldött Bizottságmegállapította, hogy a folyók hajózhatóvá tétele és szabályozása országos érdek. A folyók mentén az egyes öblözetek ármentesítése a szűkebb birtokos érdekeltség feladta. (Tőry Kálmán: A Duna és szabályozása, 1952.) Ezt az elvet az ÍSS5. évi XIII. vízjogi t.c. emelte törvén3

rerőre . 3.1. Csepel-sziget árvízmentesítés

e » A szigeten a helyi érdekeltek és a községek építették először a gátakat, de rendszertelenül. A rendszertelenség következménye volt, hogy az 1S76-OS jeges árvíz 12 ezer ha területet öntött el. 187S-ban az árvizi szerencsétlenség megismétlődött. Ezek után lS79-ben megépítették az első összefüggő gátat Tököl és Szigetújfalu között, de tovább nem folytatták. A töltésépítésben és erősítésben rendszerességet a Csepe1szigeti Armentesítő Társulat megalakulása hozta 1897-ben. 1909-ig 69500 m hosszú védvonalat építettek. Ma a töltéshossz; 49900 m fővédvonal a Duna mentén és 41500 m II. rendű védvonal a Ráckevei /Soroksári/ Duna jobb- és balpartján. Csepel-sziget gátjain a társulati töltéserősítések megkezdése óta csak 1941. évben és 1956-ban volt töltésszakadás. Az utóbbinál a Tassi zsilip és az erőmű tönkrement. A szigeten 11 község települt és az árvízmentesített terület 190 km

2. 351