A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - GRÁCZER IMRE: Közép-Duna völgy árvízvédelmi helyzetének értékelése

1. KÖZÉP-DUNA-VÖLGY LEHATÁROLÁSA A Duna a magyar középhegységet Esztergom és Visegrád között töri át (1817-1793 fkm). Jobbról a Pilis hegységet, balról a Börzsönyt hagyja maga mögött. Visegrád után - a Szentendre sziget felső csúcsánál - a Duna kilép az Alföldre. Az Alföld helyén lévő egykori harmadkori tengert a beömlő folyók hordalékukkal fokozatosan feltöltötték. A feltöltés anyaga folyami kavics és homok, továbbá szélhordta futóhomok és 1ösz-össz 1 et bői áll. Az összlet vastagsága S-10 m, jó vízadó- és beszivárgóképességű. Ennek következménye ivóvízkitermelés szempontjából jó, árvíz alatt pedig káros, a mentesített területen gyorsan megjelenő fakadóvíz. nemkevésbé a töltések alatti erőteljes talpszivárgás miatt. A Dunának a magyar közép-Duna szakaszon nincsenek jelentős mellékfolyói, ezért csak kisebb ártéri öblözetek alakultak ki a domboldalakról lefutó patakok torkolatánál lerakott hordalékkúpon. Ez jellemző a Duna jobbpart Budapest feletti és alatti szakaszán is. Ezeknek az árterületeknek csaknem mindegyikét árvízmentesítették már a patakok betö 11ésezéséve 1 együtt. A vizsgált szakasz, a Visegrád alatti alföldi Dunavölgyet öleli fel 'a dunaföldvár-solti magaspartig. Felülről (Visegrádtól) a jobbparton lefelé haladva a kisebb árterületek i11. mentesített területek sorra: a dunabogdányi öblözet 4 • ,70 km

2 a szentendrei öblözet 0, , 32 km

2 a budakalászi öblözet 9 , 26 km

2 a budai öblözetek 16. : 20 km" az érdi öblözet 4 , , 56 km

2 a dunafüredi öblözet 2, ,34 km

2 az Ercsi-adonyi öblözet 50, ,94 km

2 347