A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - DÉRI JÓZSEF: A Duna és a Tisza jégviszonyai

a DUNA ÉS A TISZA JÉGVISZONYAI Dr. Déri József VITUKI Hidrológiai Intézet ÖSSZEFOGLALÁS A Dunára, a Tiszára és mellékvízfolyásaira vonatkozó hosszú észlelési adatsorok felhasználásával, statisztikai elemzések alkalmazásával, valamint a VITUKI Hidrológiai Intézetében összeállított jégjárás-kutatási tanulmányok eredményeinek ismertetésével átfogó helyzetkép készült a jeges árvízveszély szempontjából kritikus folyami jégjelenségek közvetlen és közvetett szabályozásának eredményeiről, továbbá az éghajlatváltozás és a folyócsatornázás jégjárásmodosító hatásairól. A hóháztartási vizsgálatok eredményei alapján számszerúsítették a Dunát és a Tiszát terhelő mellékvízfolyások, valamint az emberi tevékenységekből származó koncentrált melegvízbevezetések jégolvasztó hatásait. Lehatárolták azokat a folyószakaszokat, ahol a jégzajlással ellenirányú, vagy a partélre merőleges irányba ható szél jégtorlódást, vagy mégmegállást okozhat. 1. BEVEZETÉS A folyamszabályozás és a jégjárásváltozás közötti összefüggések vizsgálata alapján megállapítható, hogy a jeges árvízveszély hossz-szelvény menti eloszlásában jelentős változás következett be; a jégtorlaszképzódéssel kapcsolatos, gátszakadásos árvizek által veszélyeztetett folyamszakasz hossza lényegesen lerövidült, a kritikus térségek súlypontja a befejezetlen folyamszabályozások hatáskörzetébe helyeződött át (1, 2). Ennek megfelelően a magyarországi jégrombolás és jeges árvízveszély elleni védekezés helyzetének átfogó vizsgálatával legutóbb 1980-ban a Magyar 327