A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - VALKÁR ISTVÁN: A Dunai hajózás helyzete, fejlesztése, különös tekintettel a Duna–Majna csatornára

A DUNAI HAJÓZÁS HELYZETE, FEJLESZTÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A DUNA-MAJNA CSATORNÁRA Valkár István Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Közlekedéspolitikai megközelítésben a vízi közlekedés eredendően olcsó, biztonságos és kiemelkedően környezetbarát szállítási mód, ezért alkalmazása mindenütt kívánatos, ahol ezt a víziutak jelenléte lehetővé teszi, és a szállítási feladatok jellege alapján a hajózás versenyképes fuvarozói alternatívát képes kínálni. Általános európai tapasztalat, hogy a hajózás elsősorban az országok közötti szállítások területén fejlődik. Az Európai Unióhoz tartozó országok külkereskedelmi forgalmának kereken az egyharmadát a belvízi hajózás teljesíti. Ez a magas arány elsősorban a kontinensek között kapcsolatot teremtő rajnatorkolati kikötők - az úgynevezett ARA kikötők - hatalmas forgalmának, és a kontinens belsejébe történő továbbszállításra kiépült, fejlett belvízi úthálózatnak kiemelten a Rajna víziútjának - köszönhető. A Duna magyar szakaszának forgalmában szintén felismerhető a nemzetközi szállítások jelentőségének növekedési tendenciája. A Duna magyar szakaszának forgalma 1950-1993. között (ezer t/év) Év Belföldi Export Import Tranzit Nemzetközi/ belföldi arány, % 1950 3056 594 406 1180 71,3 1960 3967 291 1242 4125 142,6 1970 7925 1163 1481 4935 95,6 1980 9819 1279 1376 5666 84,7 1990 4109 9114 1268 7109 425,7 1991 2756 1683 1273 5576 309,6 1992 3204 2013 1161 4724 244,9 1993 1108 1965 735 1951 419,8 Forrás: Duna Bizottság statisztikai évkönyvei 319