A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - DOBOS IRMA: Évszázados tervek a Duna-Tisza csatorna megvalósítására
gyelembe vette. 1722-ben ujabb két tervet terjesztettek az országgyűlés elé a Duna és a Tisza összekötésére Vác-Szolnok,il. Pest-Szolnok, valamint Kalocsa és Zombor közötti szakaszon/lO/ A vizi közlekedés fejlesztésére irányult a bécsi udvari kamara mérnöki állás-szervezése, amelyre 1729-ben fíikoviny Sámuel t nevez.ték ki, akinek sokrétű munkája miatt befejezetlen maradt a Dráva-Balaton-Duna-Tisza-csatorna terve is. A Bajától és a Szegedtol D-re eső ?erenc-csatorna tervét Kiss Józse f és Kiss Gábor valósitotta meg 1793-1802 között. Ezehkivül minden bizonynyal más elképzelése is lehetett a Duna és a Tisza összekötésére /4/. Az ország nehéz páarligyi helyzete nem tette lehetővé a csatornaterv megvalósítását és II. Józse f mégis megbizta E. I. Uaire francia mérnököt, hogy a monarchia viziuthálózat fejlesztésére tervet készitsen, amely mesterséges csatornát, köztük egy pestsajótoroki és egy pest-szegedi vonalat is magában foglalt. II. Lipó t ezután egy lépéssel tovább ment és elrendelte a hajózás akadályainak tanulmányozását olyképpen, hogy már az 1792. országgyűlésre az előterjeszthető legyen /12/. 1789-ben S chönstein Feren c budai udvari tanácsos egy Pest-Szolnok közti haiócsatoma épitését javasolta háxom nyomvonalon. A tervezést a kancellária Balla Anta l, Pest vármegye földmérőjén végeztette el, aki a csatorna nyomvonalát Péterin, Pilisen, Irsán, Cegléden és Abonyon keresztül vezette Szolnokig. A tervet felülvizsgáló Sa x épitési igazgató elutasitotta a hajózsilijp e k közbeiktatása miatt, és ő egy Pest-Earaszti-Kecskemét--Cscngrád közötti raélybevágásu, zsilip nélküli csatornát javasolt. A következő tervet Vedres Istvá n /I765-I835/ könyv formában adta ki, amelyben a vizi szállitás gazdaságosságát hangsúlyozta és Fe.ct és Szeged között javasolta a csatorna nyomvonalát. Nyugati hatásra ismét felvetődik az 1830-as években a kereske delem és a közlekedés fejlesztésének gondolata. Az 1836. évi XXV. törvénycikk a közlekedési eszközök épitőinek biztositott kedvezményeket és intézkedett a kisajátitási eljárásról. Ennek hatására Beszédes Józse f /I786-I852/ elkészitette a pest-csongrádi és később az ebből kiagazó szegedi csatorna tervét• Ezt a tervét a"Kolozsvártól Grétzig hajózható országos nagy csatorna 283
