A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - HARMATI ISTVÁN: A lecsapolások, a vízrendezések hatása a Duna-völgyi mély fekvésű területeire és azok okszerű hasznosítása

a vízviszonyok megváltozása;, a terület szárazzá válása okozza. E talaiokon is egyre nagyobb területen válik uralkodó fűfaiiá a sovány csenkesz, melynek gyakori társnövényei a esi 11agpázsit ÍCvnodon dactvlon) a cickafarkkóró ÍAchillea millefólium colina) és a tarackbúza (Aoropyron repens). 5. A belvizek sótartalna A dunavölgyi belvízcsatornák vizének sótartalma iól tükrözi a talaiok sótalanodását és a levezetett víz mennyiségének ismerete esetén ió bepillantást nvúithat a Duna-völgy sóháztartásába. Ezért az 50-es, majd a 63-as években több éven át folyamatosan vizsgáltuk a csatornák vizének sótartalmát, ezek különböző pontiain. Megállapítottuk, hogy a csatornák sótartalma és sóösszetétele nagyon különböző, attól függően hogy belvízgyűitő területén milyen talaiok fordulnak elő. Változik a csatornák vízminősége a folyása mentén is a befolyó belvizek és a beszivárgó talaivizek sótartalmától függően. A csak belvizet szállító csatornák sótartalma nő a tenvészidő folyamán, a belvizek betöménvedése miatt. A DVCs vize is romlik D-felé haladva, azonban a tenyészidőben beleengedett Duna-víz általában kellően roegjavítia a víz minőségét és ezáltal öntözésre alkalmassá válik. Ezt bizonyítia a Fülöpszá11ási Kísérleti Telepen végzett vizsgálatok eredményei is, melyek szerint az 1954-óta végzett öntözések szikesedést nem okoztak. A vízben lévő kis mennyiségű Na-só szikesítő hatását ugyanis ez öntözött réti talai nagy szervesanyag tartalma pufferolta. A nagyobb mennyiségű Na-sót tartalmazó belvizeket - kísérleti eredményeink szerint - szikes talaiú természetes gyepek öntözésére károkozás nélkül fel lehet használni Sainos nincsenek megbízható adataink a Duna-völgyből évente levezetett belvizek mennyiségére vonatkozóan, így a belvizekkel elszállított sók mennyiségét csak durva becsléssel tudiuk megközelíteni. Ez évente több tízezer tonnára tehető. Csapadékos években több, de kisebb sókoncentrációiú belvíz folyik le, míg szárazakban ennek ellenkezőie következik be. Amennyiben sóutánpótlást nem kap a Duna-völgy - ami nagyon valószínű - úgy a sómérlege erősen negatív. 210