A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - TÖRÖK IMRE GYÖRGY: A települések szennyvizének lehetséges szerepe a Duna-Tisza közének vízpótlásában
A TELEPÜLÉSEK SZENNYVIZÉNEK LEHETSÉGES SZEREPE A DUNA-TISZA KÖZÉNEK VÍZPÓTLÁSÁBAN Török Imre György Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság A Duna-Tisza közén, különösen a homokhátságon az elmúlt 15 esztendő aszályos időjárása következtében szinte kiszáradási, sivatagosodási folyamat indult meg. A talajvízszintek több métert süllyedtek, eltűntek a vizes élőhelyek, kiszáradtak a semlyéktavak, pusztulnak a természeti értékek és veszélyben van a gazdálkodás, megélhetés ebben a térségben. A veszély súlyos, az elnéptelenedés, elvándorlás képe fenyeget. Az elmúlt években komoly elemző munka folyt az okok felderítése, és megoldási lehetőségek vizsgálata irányában. Hatásos megoldást csak a vízpótlás ad, amelyet a szakértők elsősorban a Duna és a Tisza vízkészletének a hátságra juttatásával képzelnek el. Ezen fő megoldás mellett nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy éppen a mélységi vizek fokozódó mértékű kitermelése is a talajvízszintek süllyedésének egyik oka, és az így keletkezett szennyvíz viszont egyfajta vízkészletként jöhet számításba. A dolgozat áttekintést ad a Duna-Tisza közén keletkező települési szennyvizekről és azoknak megtisztítás után a vízpótlásban lehetséges szerepéről. A Duna-Tisza közi hátságon már másfél évtizede tartós és egyre fokozódó vízhiány tapasztalható, melynek legszembetűnőbb jele az úgynevezett semlyéktavak kiszáradása, de a szakemberek számára ennél többet mondanak a talajvízszint észlelő kutak adatai, amelyeken az 1950-es 60-as években megszokott szinthez képest 2-5 m-es süllyedés észlelhető. Az utolsó tíz év összes mezőgazdasági kárát 20 milliárt Ft-ra becsülik, pusztulnak az erdők ellehetetlenül az üdülés, nehézségek vannak a külterületi lakosság ivóvíz ellátásában. A felbecsülhetetlen értékű természetvédelmi területeket a korábbi vizes élőhelyeket valós ökológiai összeomlás fenyegeti. 132
