A Magyar Hidrológiai Társaság XI. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 1993. szeptember 13-14.)

A kétségek eloszlatása miatt közreadunk az ismertetett egyértelmű összefüggéseken kívül néhány számítást, amelyet adott helyre készítettünk, azonban a helyi adatokat behelyettesítve általános érvényűén is értékelhetők, használhatók. A szikkasztóárkos csapadék szikkasztás^leginkább az árkos felületi öntözéshez hasonló,így részben mint öntözést értékeljük, részben a hidrogeológiában ismert számításokat alkalmazva a mélységi beszivárgást, a szennyezés lehetőségét vizsgáljuk. A számításokat, az Esztergom város szennyvíztisztító telepén keletkező, Nagysáp község közigazgatási területén megvalósított iszapérlelö telepre illetve konkrétan annak környezetére végeztük el. Meg kell jegyeznünk, hogy az Észak-Budapesti szennyvíztisztító telep Csornád térségében kialakított szennyvíiziszap depónia csurgalékvizeinek elhelyezésére, nyárfás szennyvíz elhelyező telepet terveztünk', ahol 80 cm mély, 40 cm-es fenékszélességű 2,0 m-es koronaszélességű öntözőárkokat alakítottunk ki. Az I/l-es ütem megépült, 1989-90 óta üzemel.és fogadja a csurgalékvizeket. A tervezett terhelés 1000-1200 mm/év azaz 10.000-12.000 m3/ha/év. 3. SZENNYVÍZISZAPPAL SZENNYEZETT CSAPADÉKVÍZ SZIKKASZTÓ ÁRKOS ELSZIKKASZTÁSÁNAK - KVÁZI ÖNTÖZÉSÉNEK SZÁMÍTÁSAI A szivárgó árok kivett területen van az iszapérlelő telep kerítésén belül. A kerítésen kivül 10 m széles esztétikai - tájvédelmi védőerdősáv kerül, így árkos erdőöntözésnek tekinthetjük a szennyezett csapadékvíz továbbiakban: szennyvíz elszikkasztását. /A 9003/1983-as Szennyvízelhelyezési Szabályzat szerint védőerdősáv nincs előírva, azonban a helyi igények miatt számolunk vele/. - Itt jegyezzük meg, hogy csurgalékviz nem képződik, ugyanis a Kaposvár települési szennyvíziszaphoz 25-30 kg/m3 szalmát adva sem képződött csurgalékviz, itt pedig -200 kg/m3 - szalmát irányoztunk elő, és a szárazanyag tartalom 30% fölé fog így emelkedni. - 386 -