A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Talajvíz (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

DR. PÁLFAI IMRE: A Duna-Tisza közi talajvízszint-süllyedés okai

A DUNA-TISZA KÖZI TALAJVÍZSZINT-SÜLLYEDÉS OKAI Dr. Pálfai Imre Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság A Duna—Tisza közi hátságon az elmúlt tíz évben a talajvíz szint­je minden korábbinál alacsonyabbra süllyedt. A rendkívüli jelen­séget döntően a régóta tartó csapadékszegény időjárás idézte elő. de különböző emberi beavatkozások is közrejátszottak. Ezek közül leginkább a rétegvízkitermelés, továbbá a talajvízkitermelés, a földhasználatban bekövetkezett változások és a vízrendezési mun­kálatok hatásával kell számolni, de nincs kizárva a szénhidrogén­-bányászat zavaró hatása sem. 1. BEVEZETÉS A Duna-Tisza köze hátsági jellegű területein a talajvíz szintje az 1970-es évek végén a sokévi átlag alá szállt, majd tovább süly­lyedt. A BO-as években számos megfigyelő kútban minden korábbinál alacsonyabb vízállást mértek. A süllyedő irányzat napjainkban is tart, olyannyira, hogy nemcsak sok ásott kút, de néhány megfigye­lő kút is kiapadt. A talajvíznívó süllyedése az 1956-1975. évi középvízálláshoz képest átlagosan 1,7 m, de a hátság tetején 3 méternél is több. A jelenség káros következményeire először a természetvédők figyel­tek föl. Később egyre többen panaszkodtak a mezőgazdaság, az erdő­gazdaság, a tanyai lakosság és az üdülni vágyók részéről is. U­tóbbiak azért, mert a talajvíz-süllyedés következtében az itteni kis üdülőtavak elvesztették fő utánpótlódási forrásukat. A vázolt probléma tisztázása és a helyzet javítását szolgáló te­endők meghatározása céljából - az egykori Környezetvédelmi és Víz­- 133 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom