A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Rétegvízbázisú vízművek (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

VARRÓ SÁNDOR–VÁRSZEGI CSABA: A Csepel-szigeti parti szűrésű kutak vízminőség romlása, javaslat a víz kezelésére

Ráckeve: A tisztítás megoldott. 5/ A CSEPELI TISZTÍTÓTELEP Az előzőekben ismertettek alapos vizsgálata után az alábbi döntés született: A szigetszentmikiősi és tököli telep vizét távolabbi jövőben elkészülő kezelömű fogja kifogástalanná tenni. A csepeli és halásztelki kutak vizét egy 150.000 n?/ti kapacitású, már 1992-ben a beruházási program szinten tartő vízkezelőmű fogja kifogástalan minőségűvé tisztítani. 6/ A NYERSVÍZ A 150.000 m^/nap névleges teljesítményű csepeli tisztítómű nyersvize a Budapest alatti Duna-szakasz partjára telepített 15-20 m mélységű, partiszűrésű vizet szolgáltató 19 db halásztelki, 12 db csepeli csáposkút, 6 db csepeli aknakút és 60 db csőkút szolgáltatja. A nyersvíz kissé "bonyolultabb", mint az eddigi gyakorlatban (pl. Ráckeve) megszokott. A kutak és a létesítendő kezelő telep közötti alacsonynyomású, nagyátmérőjű vezetékek u.i. nagyon kellemes környezetet teremtenek a biológiai élet beindulásához. így a beérkező kevert víz 0,1-0,2 mg/l vas és 0,2-0,3 mg/l mangántartalma mellett fonalas vas-és mangánbaktériumok, kénbaktériumok, valamint apró állati szervezetek is megjelennek. Mintegy 2 évig tartó félüzemi kísérletsorozat alapján alakult ki a még ma is 1-2 kérdőjelet tartalmazó technológia, a következőképpen: - nyersvíz fogadó medence (1.500 m') - nyersvíz átemelés - ózonadagolás és elnyeletés (1-1,2 mg/l) - ülepítés (16 db kazettás, lemezes ülepítő) - nyitott, gyors homokszúrés (6-7 m/ó-s sebesség) - 154 -