A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Rétegvízbázisú vízművek (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

VARRÓ SÁNDOR–VÁRSZEGI CSABA: A Csepel-szigeti parti szűrésű kutak vízminőség romlása, javaslat a víz kezelésére

A megoldás hátránya : jelentős (kb. 12 km) vezetéképítést igényel, ebből kb. 10 km idegen földterület igénybevételével helyezhető csak el. A két változat gazdasági elemzése után egy kompromisszumos megoldás szü­letett: a tököli és a szigetmiklósi telepek vizét későbbiekben egy kisebb kezelömú fogja megtisztítani, a halásztelki és csepeli kutakét pedig majd­nem teljes mennyiségben egy nagy, központi vízkezelőmű fogadja be. Fentiek alapján a Csepel-szigeten létesített víztermelő telepek jövője az alábbiak szerint alakulhat: Szigetszentmiklós: Egyéb telepektói távol esik, ezért nem látszik gazdaságosnak a vizet egy központi tisztítótelepre vezetni. Javasolható egy olyan kisméretű, auto­matikus működésű berendezés létesítése, mely a 7 kút vizét tisztítani tudja. Csepel és Halásztelek: Kihasználandó adottság, hogy a területen a két IBOO-as Rocla csatorna mel­lett végig húzódik egy 1650-1200-700-as gyűjtőcső, melynek segítségével különválaszthatók a kutak (ennek érdekében néhány átkötést kell létesíteni) és a gyűjtőcsőben a vas-mangános vizek tisztítás céljából a csepeli telep­re vezethetők. Tököl: A mérési adatok alapján jelenleg a csáposkutak vizét szükséges tisztítani, a csőkutak vize még megfelelő. A tisztításra két lehetőség van: a halász­telki gyűjtőcsatorna meghosszabbításával a vizet Csepelre vezetni, ehhez B km 0 700-as cső szükséges, vagy helyben tisztítani. Sziqetújfalu: Jelenleg még nem igényelnek tisztítást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom