A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

KOVÁCS DEZSŐ: Folyóik szabályozása, különös tekintettel a Tisza-völgyre

kaszok "Általános szabályozási terveit," (pl. A Drávára, a Dunára, a Tiszára, a Marosra, stb.) az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején. A szabályozási munkálatokat részben új, részben kiegészitó szabályozásként e tervek alapján végezték az igazgatóságok és hivatalosan még ma is e tervek vannak érvényben. 2. A FOLYÓSZABÁLYOZÁS "ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSI TERVEINEK" KORSZERŰSÍTÉSE Az 1980-35 évek elején erősödtek fel hazánkban is a környezetvédelem, a tájvédelem, az ökológia mint tudomány-ág részéről megfogalmazott társadalmi igények. Nem volt közömbös a folyamszabályozás sem ezen igényekkel szemben, mégis túlzásként előfordult, hogy egyes szélsőségesek megkérdőjelezték a folyószabályozás jogosultságát, eredményességét is. (Példa erre a Tiszaszabályozás sajtóterméke!) A vízbázisok védelmével, a környezetvédelemmel kapcsolatos jogos, vagy jogosnak vélt panaszokra, támadásokra a szágazat szakfolyóiratokban megjelent cikkekben reagált, majd munkabizottságban végzett vizsgálatok alapján elemezte a helyzetet és adott magyarázatot, illetve tett javaslatot, (pl.1982ben illetve 1985-ben/2.3.) Többek között felhivta a figyelmet arra, hogy a több célt szolgáló és több érdeket érintő meder, illetve parti létesítmények,beavatkozások tervezésénél, megvalósításánál előzetes egyeztetés, az összhang megteremtése, majd szoros együttműködés szükséges minden illetékes részéről. Ajánlásként rögzitette, hogy a szabályozások tervezésénél a prioritások figyelembe vétele mellett tudatos érdekegyeztetés is szükséges a környezetvédelmi és tájrendezési szempontok érvényesítésénél. Továbbá rögzitette, hogy az érdekek egyeztetéséhez szükséges a környezetvédelmi követelmények (igények) pontos megfoglamazása. Kiegészült, módosult, a szabályozás célkitűzése is a következőképpen: - a felszín alatti - parti szűrésű - vízkészletek megóvása, megújítása, - a térség sajátságos ökológiai jellegének megóvása, - a mellékágak hasznosítási lehetőségeinek felmérése, meghatározása. Ilyen előzmények után rendelte el a szakágazat az általános szabályozási tervek felülvizsgálatát, illetve korszerűsítését, továbbá úgynevezett "Egyszerűsített szabályozási terv" készítését a mellékfolyókra

, 1986. augusztusában, különös tekintettel a holt- és mellékágakkal kapcsolatos hasznosítási igényekre és a partiszűrésű vízbázisok fokozott védelmére és más környezetvédelmi szempontokra. E rendelet alól felmentést kapott a győri Vízügyi Igazgatóság Duna-szakasza, tekintettel a Bös-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer épité- 22 -