A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése pótkötet (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

Az egyes szekcióüléseken elhangzott további előadások: - DR. GYARMATI JÓZSEF–DR. NAGY ZSIGMOND: Adatok a Dunántúli-középhegységgel összefüggő, – így a Hévízi-tó vízutánpótlását is biztosító karsztvízrendszer állapotának megítéléséhez

A karszthidrológiai egység határai és vizutánpótlási lehetőségei Az elmúlt évtizedekben különböző módon magyarázták a Dunántuli Középhegységgel összefüggő karszthidrológiai térség kapcsolatrendszerét, vízutánpótlását. Számunkra különösen tanulságos volt az a generációs szemléleti különbség, mely az 1990. nyarán Gyöngyösön rendezett bányászati környezetvédelmi szimpóziumra egy Nyirád-Hévizi-tó témájú vita során mutatkozott. Ott egy szakértő a térség alpoki vizbevételi rendszerrel való kapcsolatát véleményezte, mig mások ezt egyértelműen elvetették. Mi az olajipari szakértőkkel sorra vettük az egyes szakaszokat, igy pl. Zalakaros-Nagylengyel térség közötti - a Dráva menti, a Bükfürdő- és a Rábától keletre eső területeket stb. határait. Az olajipari geofizikai vizsgálatok, ill. fúrások során harántolt rétegsorok egybevetései alapján rajzolódott ki a mellékelt térképvázlaton rajzolt határ, melyhez a VITUKI adatait is felhasználtuk. Ezeket a hidrogeológiai határokat erősítették meg a VITUKI karsztvizszint-süllyedési mérései is. Felmerül a kérdés, hogy mennyire tekinthető zártnak a rendszer? Honnan kaphat utánpótlást a csapadékbeszivárgáson kivül? Ezt a kérdést mi nyilvánvalóan nem tisztázhatjuk, de konzultációink során találkoztunk érdekes elképzelésekkel. így pl. Dr. Fülöp József lehetségesnak tart valamilyen mérvű vizutánpótlást a Duna vonalán, - valahol Győr térségében, ahol a karsztvizrendszer határa keresztezi a Duna vonalát. A korábbi ottani kísérleteink mellett a "Tét-6"-os-, valamint a "Győrszemere-3" sz. fúrásai igen vastag alluviális kavics, homok, agyagos rétegen haladtak át az alapkőzetig. Az a valószínű, hogy a karsztvizrendszer vizutánpótlása döntően a csapadékbeszivárgásból fedeződik. A "rendszer" korább dinamikus egyensúlyi állapota a csapadékbeszivárgás és természetes vizleadás kapcsolatára épült. Ezt igazolják a térség vízmérlegével -49-