A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DÉVÉNYI LÁSZLÓ–KESZTHELYI TIBORNÉ: Környezeti veszélyek, természeti károk fő iránya Budapest térségében

Az elemzett szennyezőanyagok közül a legveszélyesebb az ólom és a szénmonoxid. A szilárd és gáznemű szennyezőanyagok együties'jelenléte fokozza azok veszélyességé':. Az ipari üzemek által kibocsátc~ szennyezőanyagok mennyiségéről rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a főváros XXI., XXII., XX., X., IX., III., IV. kerületeinek levegője szennyeződik a legerősebben az ipari üzemek által. Szennyvizelvezetés A fővárosban száraz időszakban naponta keletkező szennyvíz mennyisége - a helyi szikkasztásra és zárt tárolásra kerülő szennyvizek 'nélkül oca. 880.000 m"'. Ennek 38 S-a az ipar saját csatornáján keresztüli kerül tisztítás után elvezetésre álővizfoiyásba (végső befogadd a Duna). A szennyvizek kb. 62 fr-ának elvezetése a Fővárosi Csatornázási Művek által üzemeltetett közcsatornahálózaton át történik. 3iológiai tisztításra a szennyvíznek cca. 20 7«-a kerül. Az FCS4 által elvezetett szennyvizek befogadója szintén a Duna (illetve Délpesten az R/S/D). A szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás során keletkező hulladékanyayok elhelyezés

e ; Anyagtól és származási helytől függően különböző, több esetben kritikus a helyzet. A rácsszemét elhelyezése és ártalmatlanítása bár költséges módon, de megoldott, függ azonban a fogadókészségtől. A csatornaiszap és homokfogó üledék elhelyező területe hagyományosan a Csepeli lerakó, mely lényegében betelt, s a Világkiállítás miatt amúgy is el kell hagyni a területet. Jelenleg nincs megoldás. ! - 143 -