A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Víziutak, holtágak, tavak hasznosítása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DUNAI FERENC: A természetes geológiai folyamatok, valamint a szabályozások hatása a szigetközi Duna-szakaszon a főmeder és a mellékág-rendszerek kapcsolatára

SZIGETKÖZ KIALAKULÁSA GEOLÓGIAI tlSZONYOK A földtörténeti hamadkor végén, a pliocénban hazánk területének legnagyobb részét - igy a jelenlegi Kisalföldet is - a Pannon tenger vize borította. A korszak végére a hatalmas beltenger kezdett visszahúzódni, a medencében vastag üledékeket hagyott hátra. Az egyre sekélyebbé váló tenger vize fokozatosan szétszakadozott, és egy kiédesedő tórendszer alakult ki. A medencébe lépő Ős- Duna az eséstörés következtében hordalékét lerakva elkezdte feltölteni az egykori tengerfeneket. A negyedkor kezdetén, a pleisztocénben a medence szakaszos süllyedésnek indult, adnék következtében megváltozott a Duna folyása is, vize e Bruck-i kapu helyett a Dévény-i kapun át lépett a Kárpát medencébe, s a korábbi déli helyett, keleti irányban haladt át a Kisalföldön, A süllyedés hatására meggyorsult a feltöltődési folyamat. A görgetett hordalék a pannon tenger lesüllyedt fenekén található agyagrétegre rakódott le. A vastagsága a Duna mentén helyenként meghaladja a 200 n-t, a medence szélei felé fokozatosan elvékonyodik. A hordalékkúpra érkező erősen alsószakasz jellegű Duna számtalan ágra szakadva folyamatosan töltötte azt. A szétterülő árvizek újabb és újabb mellékágakat nyitottak, ugyanakkor az elhagyott medreket feltöltötték. A hordalékkúp felső részén két középszakasz jellegű, erősen kanyargó fattyúág, az északi Vág- Duna és a déli MosoniDuna ágazik ki. /I/ AZ ÁRVÍZVÉDELEM ÉS A FOLYÓSZABÁLYOZÁS TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉSE 2.1. A víz és az enber kapcsolata Ebben a vízi birodalomban ősidők óta megtalálta lehetőségeit az ember. Régészeti leletek azonban csak igen elszórtan, összefüggéstelenül kerültek elő Szigetközből. Állandó település még a rómaiak Idején sem volt. Pannónia északi határa a Uosoni- Duna volt, a túlsó parton csak előretolt őrhelyek állottak. A népvándorlás is csak a Szigetköz peremeit érintette. Nagyobb arányú állandó letelepedés csak a magyarokkal kezdődött* Vándorló életmódhoz szokott őseinknek - 14o -