A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Víziutak, holtágak, tavak hasznosítása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DUNAI FERENC: A természetes geológiai folyamatok, valamint a szabályozások hatása a szigetközi Duna-szakaszon a főmeder és a mellékág-rendszerek kapcsolatára

A TERMÉSZETES GEOLÓGIAI FOLYAMATOK, VALAMINT A SZABÁLYOZÁSOK HATÁSA A SZIGETKÖZI DUNASZAKASZOK A FŐMEDER ÉS A MELLÉKÁGRENDSZEREK KAPCSOLATÁRA Dunai Ferenc Északdunántuli Vizügyi Igazgatóság Győr ÖSSZEFOGLALÁS A Duna Pozsony és Gönyü között erősen alsószakasz jellegű. A pliocén pleisztocén időszakban felépített hordalékkúpján - a szabályozást«* előtt - számtalan ágra szakadva szigetek és zátonyok között folytatva útját, folyamatosan, többé kevésbé egyenletesen töltötte fel azt« A múlt században megkezdett és azóta folyamatosan végrehajtott emberi beavatkozások kőmüvek építésével véget vetettek a meder vándorlásának az elöntésektől való megvédés érdekében pedig töltésekkel megakadályozták az árvizek szétterülését. Ennek következményeként az a hordaléka ennyi s ég, amely addig a Szigetköz és Csallóköz hatalmas területén megoszlott, ezt követően az árvízvédelmi töltések közötti területet tölti fel. A töltődés üteme tehát a múlthoz képest jelentősen felgyorsult. A dolgozat a vizállásadatok értékelésével mutat rá, hogy a mellékágrendszerekben már ma is tapasztalható elöregedési folyamatot nem a 60-as évek végén megkezdett középvizszabályozás indította el, hanem az már a század eleje óta tart. Mivel a nagy- és középvlzek emelkedésének és a kisvizek csökkenésének tendenciája napjainkbaji is megfigyelhető - sokak állításával ellentétben - a Dunakiliti tározó üzembehelyezésének elmaradása egyáltalán nem menti meg ezt a sokak által csodált vizi világot. A "lassú halál" csak célirányos emberi beavatkozásokkal, vizpótlással akadályozható meg. - 139 -r