A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)
DR. MOLNÁR GYÖRGY: A Szentendrei-sziget és a Csepel-szigeti víztermelő telepek hidrogeológiai védőterületeinek hidrodinamikai modellezése
- ninden termelő akna és csápos kút, valamint talajvízszint észialő kút csomóponton legyen, - a csükutaknál 3 db. csókutat reprezentáltunk egy csoniúponttal, - minden tormeló kut és s Duna határvonala közé legalábo 1 csomópontot felvettünk, - a termelő kutaktúl a sziget belseje felé haladva növekedik a csomópontok távolsága, de sehol sem haladja meg a 2 km-t, - a részletes nieoeradatok számításba vétele miatt csomópontot kellett felvenni a meder középvonalában. A hidrogeológiai adatok meghatározásához felhasználtuk a Megbízó által rendelkezésiekre bocsátott feltáró fúrások tű észlelő kutak, a VITUKI feltáró fúrásai es VGI kútkataszterében található mélyfúrások adatait. A külL'níéle fúrási adatok alapján minden pontra meghatároztuk a következő paramétereket: - a hidrogeológiai feltárás x és y koordinátája, - a terep magassága, - a fedőréteg alsó felületének magassaga, - a fekü magassága, - a vízvezető réteg jellemző szivárgási tényezője, - a vízvezető réteg tárolási tenyezüje, - a fedőréteg tárolási tényezője, - az induló vízszint. A fenti adatokat feltárási pontonként megadtuk a számítógépnek, amely ezek alapján az elemi felosztás minden csomópontjához és minden háremszög eleméhez meghatározta a hidrodinamikai modellezéshez szükséges adatokat. Az egyes részterületek esetében a Megbízótól kaptunk összetartozó vízszint és kitermelt vízhozam acatckat, ezért ezeken a területeken végeztünk szivárgási paraméter bearányosítást. - 495 - I
