A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. LÁSZLÓ FERENC–DR. LICSKÓ ISTVÁN: Felszíni vizek nehézfém-szennyeződése és az ebből adódó technológiai feladatok

A Duna rajkai szelvényében a viz ólomion tartalma kismértékben meghaladta az I. osztályra előirt követelmény határértékét. A többi fémion mennyisége azonban lényegesen kevesebb volt, mint amennyi az I. osztályú vizben. megengedhető. A vizfolvás további szakaszán növekedett az egyes fémionok mennyisége, de a vízminták többségénél csak a cinkion msnnyisége Iialadta meg a minőségi osztály határértékét. A főváros alatti szakaszon azonban elvétve egy-egy vízmintában nagyobb mennyiségű ;ézion i3 előfordult. A Duna kise ob mellélcvizfolyásainak nehézfémtartalma általában 3. befogadó Du'ia vizénél nagyobb volt. Sbből a szempontból kiemelhető a., Unyi-patak vizében mért króm-, réz- és nikkelion mennyisége (II.osztály). A Rába II osztálynak megfelelő minőségét a viz nagyobb nikkel- és cinkion mennyisége okozta. A Torna vizében - az Ajkai üveggyár szennyvízbevezetése alatti szakaszon - igen nagy volt az ólom- és a cinkion mennyisége. A Zala .izének minősége a nehézfémtartalom alapján II. osztályúnak eleit meg, de a cinkion mennyisége meghaladta a minőségi osztály határértékét. A Veszprémi-3éd, és a ITádor vizében a jelentős nagyságú ipartelepek (Veszprém, Székesfehérvár, Balatonfüzfő) szennyvizei növelték a nehézfémtartalmat. A "ura vizének minősége II., a Dráva vizének minősége I. osztálynak felelt meg, de mindkét vízfolyás vizében a cinkion mennyisége meghaladta a minőségi osztály határértékét. A tiszabecsi szelvényben az érkező Tisza vize kevés nehézfémet tartalmazott. A Bodrog és a "laros torkolata közötti szakaszon azonban a Tisza vizében a cinkion mennyisége kismértékben meghaladta az I. osztály határértékét. A I'aros torkolata alatt a viz minősége a króm- és a cinkion mennyisége alapján II. osztályú volt.