A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DÉRI JÓZSEF: A Duna jeges árvizei

A DUNA JEGES ÁRVIZEI Déri József Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont Hidrológiai Intézet ÖSSZEFOGLALÁS A tanulmány táblázatos áttekintést ad az utóbbi évez­redben előfordult jeges dunai árvizek gyakorisági eloszlásá­ról. Kimutatja, hogy a Duna magyarországi szakaszán az embe­ri tevékenységek eredményeként szélsőségesebbé vált vizjárás, az éghajlatingadozás, valamint a befejezetlen folyamszabályo­zás döntő szerepet játszott a pusztitó jeges árvizek kialaku­lásában és gyakoriságában. Az utóbbi 150 évben keletkezett töltésszakadásokat oko­zó jégtorlaszképződés változási folyamatának vizsgálata alap­ján rámutattak, hogy a jeges árvizek által elöntött terüle­tek súlypontja a Duna déli szakaszára helyeződött át. A XIX. század utolsó éveiben kezdődött és több évtizedig tartó éghajlatingadozás fő jellemzője a téli időszakok felmele­gedése. A XX. század első felében a folyamszabályozás kedve­ző jégjárásszabályozó hatását túlértékelték, mert nem megfe­lelő módon vették figyelembe az éghajlatingadozás szerepét. A legkorszerűbb folyószabályozási tevékenység a jeges ár­viz kialakulásának a lehetőségét csak csökkenti, de a jeges árviz veszélyét nem szünteti meg. Ennek megfelelően alapvető ér­dek fűződik a folyószabályozás jégjárás-módositó hatásainak re­ális számszerűsítéséhez. - 57 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom