A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)
DR. WINTER JÁNOS: A radaros csapadékészlelések értékelése a Körösök vízgyűjtőjén
nyek, a román vízügyi szervek ezt a jelenséget mintegy természetesnek tartják az adott klimatikus körülmények között. A magyar-román határvízfolyásokon a rendkívüli szennyezéseket eleinte csak a magyar oldali visszajelzés alapján lehetett közösen észlelni, a határtálkozókra is a másik oldali elhúzódó adminisztrációs késedelmek miatt gyakran a szennyezés levonulása után kerülhetett sor. Az utóbbi időkben már javulás tapasztalható, elsősorban a közös mintavételre való hajlam, de az előrejelzés tekintetében is. A regionális vízminőségi egyezménye k. A Tisza vízgyűjtőjén érintett öt ország kormányának meghatalmazottai 1986. máés jus 26-án írták alá az Egyezmény a Tiszs- iTiellékfolyóinak szennyezés elleni védelméről " című dokumentumot. A Szerződő Felek többek között megállapodtak abban, hogy országaik területén saját jogi rendjüknek és műszaki-gazdasági lehetőségeiknek megfelelően intézkedéseket tesznek a Tisza és mellékfolyói szenynyezésének megakadályozására. A kétoldalú egyezmények alapján kidolgozzák és egyeztetik az észlelési és értékelési rendet és rögzítik a határvizek vízminőségi állapotát, valamint intézkedéseket tesznek a szennyezés csökkentésére. A rendkívüli szennyezésekkel foglalkozva, a Szerződő Felek megteszik a szükséges intézkedéseket a szennyezés terjedése ellen, tájékoztatást adnak az alvízi országnak és lehetőséget adnak arra, hogy a kárelhárítási munkáknál a másik országnak segítséget nyújtsanak. Az Egyezmény letéteményese a Magyar Népköztársaság Kormánya, amely - a hatályba lépés után - ellátja az ezzel kapcsolatos feladatokat. A Duna menti államok együttműködéséről a Duna vízgazdálkodási, különösen szenynyeződés elleni védelme kérdéseibe n elfogadott nyilatkozatot a nyolc Duna menti ország kormányainak meghatalmazottai írták alá Bukarestben, 1985. december 13-án. A nyilatkozat szerint a Duna menti államok kormányai belső jogszabályaik és műszaki-gazdasági lehetőségeik szerint mindent megtesznek a vízminőség megóvása érdekében, különös tekintettel a veszélyes és radioaktív anyagokra, továbbá a szennyezettség mértékének fokozatos csökkentésére, melynek során figyelembe veszik a Duna vizével kapcsolatos ökológiai követelményeket is. A megállapodás szerint összehangolt program és egyeztetett módszertan alapján vizsgálják a Duna vízminőségét. Az 1988-1989. évi vizsgálatok alapján először
