A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)
DR. WINTER JÁNOS: A radaros csapadékészlelések értékelése a Körösök vízgyűjtőjén
A Sió torkolata alatt lényeges hazai terhelés a Dunát nem éri, e szakasz kiegyenlítő, öntisztuló szakasznak tekinthető. Ezt bizonyítja az, hogy az utóbbi időben a vízminőség itt újra I. osztályúra javul. A Duna legjelentősebb hazai mellékvize a Rába, hazai területeinkre I. osztályú - a Dunánál is jobb - vízminőséggel érkezik. A szennyezett Ikvát, a közepesen szennyezett Répcét befogadó II. osztályú Rábca a betorkolásig I. osztályú Mosoni-Dunát is II. osztályúra rontja. A Tisz a a tiszabecsi határszelvényhez tiszta, I. osztályú vízminőséggel érkezik. A közel természetes tisztaságú víz az utóbbi időben lassú, de folyamatosan romló tendenciát mutat. A Szamos torkolatától a vízminőség II. osztályúra romlik - a Szamoson és a Krasznán érkező külföldi eredetű szennyezések hatására. A Tisza mellékvízfolyásai közül a Túr a Tiszához hasonló jő vízminőséggel érkezik hozzánk. A Szamos és a Kraszna III. osztályú, s ez az állapot uralkodik a teljes hazai szakaszon annak ellenére, hogy itteni terhelésük gyakorlatilag nincs. A Bodrog II. osztályú, hazai terhelése nem jelentős. A vízfolyásban lejátszódó öntisztulási folyamatok is hozzájárulnak ahhoz, hogy a torkolati szelvény alatt a Tisza I. osztályúra javul. A Sajó Sajópüspökinél igen szennyezetten lépi át az országhatárt, minőségét papír- és cellulózipari szennyezések határozzák meg, a III. osztályú minőségen betorkolló II. osztályú Bódva és Hernád nem változtat. E két vízfolyás szenynyezései külföldi eredetűek, hazai terhelésük minimális. A Berettyó és a Sebes-Körös a határszelvénytől kezdve II., a Fekete- és a Fehér-Körös, s egyesülésük után a Kettős-Körös is I. osztályú. A Maros III. osztályúan érkezik hazánkba. Terhelései területeinken nem jelentősek. A Tisza vízminőségének a határszelvényben fellépő romlásához a folyó nagymértékben hozzájárul. A Dráv a a felső szakaszon külföldi szennyezések hatására II. osztályú. Hazai terhelései - vízhozamához képest - elenyészőek, így a folyó a barcsi szelvényig I. osztályúra tisztul. A vízminőség alakulása jjnleges mutatók alapjá n. Felszíni vizeink nehézfém tartalmá t a hagyományos szennyező komponenseknél lényegesen ritkábban mérjük, de az 1986-87. években összegyűjtött több száz adat - 223 -
