A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)
DR. WINTER JÁNOS: A radaros csapadékészlelések értékelése a Körösök vízgyűjtőjén
BEVEZETÉS A vízminőségvédelem feladatainak megvilágításához Magyarország földrajzi és hidrológiai helyzetéből kell kiindulni. Az ország felszíni kisvízkészletének mintegy 96 H-a külföldről érkezik. Valamennyi nagyobb vízfolyás a határon túl ered. Vízfolyásaink vízjárása igen változó. Az alpesi eredetű Duna és Dráva vízjárása kiegyenlített. Az előforduló legkisebb és legnagyobb vízhozamok aránya sok éves átlagban 1:10. A Tisza vízjárása a Dunánál szélsőségesebb. A fenti viszonyszám a folyó felső szakaszán 1:100. A heves vízjárású kisvízfolyásokon ez a viszonyszám eléri az 1:1000-t is. A felszíni vizek gyors elszennyeződése az 50-es évek elején kezdődött. A háború utáni újjáépítés, az iparosodás és a nagymértékű városiasodás a vízvédelmi problémák előidézőivé vált. Az utóbbi másfél évtizedben a hagyományos szennyezések tekintetében általában lassult a vízminőség-romlás üteme, s az anyagi eszközök differenciált felhasználásával a íontosabb területeken sikerült megállítani vagy lassítani a káros vízszennyezési folyamatokat. Ugyanakkor növekedett a korszerű ipari és mezőgazdasági technológiákból származó különleges, a vízminőségi folyamatokat és a vizek használhatóságát károsan befolyásoló szennyezések veszélye (nehézfémek, szerves mikroszennyezők, tápanyagok, radioaktív anyagok stb.). A felszíni vizek minőségének alakulása a határközeli szelvényekben hagyományos mutatók alapjá n. A Dun s vízminősége a rajkai határszelvényben I. osztályú, bár a biológiai szennyvíztisztítás végtermékeinek és az ipari eredetű ásványolaj-származékoknak koncentrációi 20 %-nál nagyobb gyakorisággal lépik túl az osztály határértékeit. A Vág-Duna torkolatáig a minőség nem változik, a Mosoni-Dunán, a Bakonyéren és a Concó patakon érkező hazai szennyezések kedvezőtlen hatása kisebb-nagyobb mértékben csak a jobb-parton kialakult csóvákban észlelhető. Elkeveredés után a szennyezőanyag koncentrációk növekedése nem jelentős. A Vág-Dunán érkező csehszlovák szennyezések hatására a vízminőség éves átlagoan II. osztályúra romlik. Ehhez a hazai terhelések hozzájárulása minimális, hatásuk itt is elsősorban a parti csóvákban észlelhető, s ez a helyzet Budapest határáig jellemzőnek tekinthető.
