A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)
DOMOKOS MIKLÓS–SASS JENŐ: A Duna-medence részvízgyűjtőinek és ország-területrészeinek sokévi átlagos vízmérlegei
A DUNA-MEDENCE RÉSZVIZGYUJTOINEK ÉS ORSZÁG-TERÜLETRÉSZEINEK SOKÉVI ÁTLAGOS VÍZMÉRLEGEI Domokos Miklós és Sass Jenő Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont Összefoglalás A Duna-medence nemzetközi együttműködésben előállított Hidrológiai Monográfiájához [1], [8] a VITUKI készítette az utolsó,öszszefoglaló fejezetet (Vizmérleg). A csapadék, valamint a párolaás DIUSZ a lefolyás egyensúlyát kifejező vizmérlege t egyrészt a Duna-medence 47 részvizgyüjtőjére, másrészt 12 ország-területrészre állitottuk fel. Minden ilyen egységre a három vizmérleg-elem mm.a _ 1-ben kifejezett területi középértékét az 1984-ben ugyancsak Budapesten kinyomtatott hidrológiai izovonalas térképek [2] planimetrálásával határoztuk meg. A mérleg-hibák, kevés kivétellel, a nagyon kedvező ± 5 %-os tartományon belül maradnak. Hidrológiai mutatókkén t a lefolyási tényezőket valamennyi mérlegelési területegységre egyedileg, valamint hossz-szelvény szerűen az egész Dunára is meghatároztuk. A hidrológiai hossz-szelvény ezen kivül a csapadék és a lefolyás területi középértékeit is tartalmazza minden tetszőleges Duna-szelvényhez tartozó vízgyűjtőre. A hossz-szelvény segítségével a lefolyási izovonalas térképből levezetett vízhozamokat össze lehetett hasonlítani a dunai vizmérce-szelvények észlelési idősorokból számitott értékeivel. Az összehasonlítás kielégitő eredménnyel járt. Vízgazdálkodási mutatókén t a 12 ország-területrész mindegyikére a következő jellemzőket határoztuk meg: a "saját" felszíni vízkészletet, a Duna-medence összes vízkészletéhez való relatív hozzájárulást jellemző mutatót, valamint a "saját" és a tranzit vízkészlet viszonyszámát.. _ in 0 _
