A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, X. Vízminőségi szeminárium (Szarvas, 1984. július 4-6.)

1. BEVEZETÉS A tisztítás nélkül ivóviznek felhasználható édesvizek nagy mennyiségű, koncentrált előfordulásban ma már nem találhatók Európában, az a néhány nagyváros is féltve védi a "civilizá­ció "-tói víznyerő területeit,' ahol a korábbi évtizedekben ilyen" vízbázisra építették az ellátást. /Bécs, Budapest, München, Ró­ma,stb./ Mind a felszini, mind a fnlszin közeli /pl. partiszü­réai/, mini a talajvizek, melyekre nagyobb ipari régió, regio­nális vizmü vagy nagyváros az utóbbi évtizedben víztermelő egy­ségeit telepitette, valamilyenfajta kezelést igényelnek. A kiépített technológia egy - általában előzetesen hosszú'ide­ig tanulmányozott - ismert nyersvízre számit. Amennyiben a nyersvíz minősége a tervezés alapjául szolgáló minőségnél vala­milyen behatás /tenger felől szökőár, haváriából származó olaj­szennyezés, abnormálisan hosszú szárazság következtébeni vizho­zarrcsökkenés okozta szennyvizkoncentráció feldúsulás,stb/kö­vetkeztében nagyságrenddel rosszabbá válik, a tisztítómű tech­nológiája nem tud ivóvizet biztosítani, így a vízellátási rend­szer alapjául szolgáló termelő bázis hosszabb-rövidebb ideig kiesik. A tisztítómű biztonságos nyersvizellátásának megoldá'sá­ra több, később ismertetett módszer szolgál, melyek közül a Fővárosi Vízmüvek ezidáig sajnos egyet sem tudott megvalósítani. 2. A FŐVÁROSI VÍZMÜVEK VIZTISZTITÓMÜVÉNEK NYERSVÍZ ELLÁTÁSA A Tisztítómű Budapest északi határán helyezkedik el, a nyersvi­zet egy, az u.n. Nagy-Dunaágban /1659 fkm/ elhelyezett mester­séges szigetre épitett gépház szolgáltatja. Az itt üzemelő 8 db függőleges tengelyű /ebből 2 tartalék/ szivattyú a névleges for­dulatszámnál, 3 méteres Lánchídi Duna-vízállásnál egyenként 4o.ooo nf/a beemelésére képes. A szivattyúk a vízállástól függően különböző mélységből szívnak, de még a legkisebb Duna vízszint­nél is ráfolyással dolgoznak. Egy durva gereben kívül semmi sem védi a gépeket, a viz minősége megegyezik a mindenkori Duna vi­zével. Ezt a védtelensé get és az igy kiváltott üzemi bizonyta­lanságot két alapvető tény okozta: egyrészt a Duna 25 évvel eze­lőtt - a tervezés időszakában - sokkal tisztább volt, másrészt a tervezők szinte semmilyen nemzetközi tapasztalattal nem rendelkez­tek. I97 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom