A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, X. Vízminőségi szeminárium (Szarvas, 1984. július 4-6.)

értéi; egy, az érintett legnagyobb várost jelzi, amelyben a nért átlagos koncentráció a 100 ^ug/l-t éppen nec érte el. A képhez hozzátartozik, hogy a várost három különböző vizmü látja el vizzel, egy vizmü területén /kb. a város egy negyedén/ rendszeresen meghaladta ezt a 100-as értéket a koncentráció, de például 1983-ban a vastalanitó berendezések időszakos üzemen kivül helyezése miatt az egész városra ez volt a jellemző, tehát ez az ábrára rá sem fért oszlop tulajdonképpen három rovattal jobbra csúsztatható lett'volna, a 120-130 ^ug/1 közötti tartományba. Az előfordult koncentrációk térbeli eloszlását a térkép szemlélteti. A térképen foltokkal mutatjuk be az érintett területeken a határértéket meghaladó, de annak dupláját el nem érő koncentrációkat és a határérték dupláját is meghaladó koncentrációjú területeket, eltérő módon jelölve. Hangsúlyozzuk, ez nem a geológiai rétegek szennyezettségét kivánja mutatni, hanem a vezetett vizben előforduló jellemző értékeket, az illető község, város közigazgatási területét vonalkázva illetve összefüggő foltként felrajzolva, ahol a koncentráció-túllépés előfordult. I'em szerepelnek a térképen a közüzemi vizmüvel el nen látott, terü\ letek, tehát ahol csak üzemi, intézményi vizmüvekbea, egyedi kutakban fordult elő határértéket meghaladó arzén koncentráció, Ezeket a térkép rajzolásakor nem vettük figyelembe. A térkép annyit mond, hogy a békési területen két nagy koncentrációjú gec fordul elő, ezt összeköti egy szintén jelentős koncentrációjú terület. A többi rész sporadikus előfordulásnak tekinthető. 4. A irnavCELZ-I-ELCPOnrrjlAS ÖSSZ3V2?ÉSE IRODAI!.;! ADATOIIEAL Az arzén eredetét illetően teljesen egyértelmű, hogy geológiai előfordulásról van szó, a mélységi vizadó rétegekből természetes uton oldódik ki az arzén, tehát nem ember okozta szennyezés. A tiszántúli területen az ős-Körös hordalékkúpja, az Erdélyi Érchegység lehordott törmeléke képezi a vizacó rétegeket; a leginkább érintett területen ebből származhat az arzén. Gtraub /7/ már az I940-es években megállapította, hogy az erdélyi ásványvizek jelentős koncentrációban tartalmaznak arzént /pl. Kovászr.a-Vaj r.aí alva: 943 /Ug/1, - 2k2 I