A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok (Győr, 1983. június 29-30.)

Összefoglaló előadások - 1. Árvízvédelem - Zorkóczy Zoltán:A magyarországi árvízvédelmi rendszer fejlesztésének jelenlegi helyzete és összhangja a szomszédos országok kapcsolódó fejlesztéseivel

A védelmi biztonság növelésére szolgáló erőfeszítéseink csak akkor lehetnek igazán eredményesek, ha nemcsak országank területének adottságait mérlegeljük a fejlesztések előkészítésénél és sorolásánál, hanem figyelembe vesszük a környező országok adottságait és fejlesztési tevékenységét is. Árvizvédelmi rendszereik körülbelül hasonló fejlettségűek és megoldandó problémáik is gyakorlatilag azonosak a mienkkel. Ennek megfelelően a fejlesztési tevékenység is közel azonos módon folyik, mint nálunk. Tekintettel arra, hogy a szomszédos országok vízgazdálkodási tevékenysége jelentősen befolyásolhatja a hazait, nagy súlyt helyezünk az ilyen irányú tevékenység megismerésére, a hatások értékelésére, a fejlesztések összehangolására. Az OVH Árvizvédelmi és Folyamszabályozási Főosztálya az elmúlt évben részletesen áttekintette és értékelte határvizi nemzetközi kapcsolatait. Részletesen, országonként meghatározta azokat az elveket és gyakorlati tennivalókat, amelyeket a szomszédainkkal való kapcsolatunkban az eredményes együttműködés érdekében követnünk kell. /Az összeállítást - mely a vízügyi igazgatóságok közreműködésével készült - az érdekeltek rövidesen kézhez kapják./ A VI. ötéves terv összeállításánál egyik döntő szempont volt, hogy a határt alkotó, vagy a határ által metszett folyók, vízfolyások árvízvédelmi müvei fejlesztése lehetőleg azonos ütemben történjen a szomszédos országéval. Ezideig még sikerült az összhangot fenntartani szomszédaink fejlesztési tevékenységével. Ezt az összhangot lehe őleg a jövőben is fenn ksll tartani, még akkor is, ha a gazdasági nehézségek fékezik az ármentesítés fejlesztési ütemét. Őszintén szólva, ez nem kis gond, mivel a kétoldalú vizügyi egyezmények hatálya alá tartozó, tehát más országokkal közösérdekü védvonalaink hossza több, mint 1000 km, vagyis az ország összes elsőrendű fővédvonalainak 25 Ezért nem véletlen, hogy a VI. ötéves tervben a közös érdekeltségű folyók közül a Rába, a Dráva, a Szamos, a Batár, a Bodrog, a Maros és a Körösök leggyengébb védvonalainak erősítési munkálatai elsőbbséget élveznek. Ami más szóval azt jelenti, hogy egyelőre éppen a heves vizjárásu, az utóbbi évtizedekben igen sok gondot okozó folyóink védvonal erősitési munkáival lépést tudunk tartani szomszédainkkal, akik e folyók védvonalain igen jelentős fejlesztéseket végeznek. - 48 -