A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Vízminőség-védelem - Környezetvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

III./1. - Liebe Pál - Dr. Mike Károly: Rétegvizeink utánpótlódása és vizminőségi védettsége

Az Alföldet a Duna és mellékfolyói: az Alföld ÉK-i felét az Ős-Tisza-Szanos, a Sajó-Hernád ósi vízrendszere épitette, az Alföld D-i felét pedig a Duna ill. az Erdély felől érkező Kőrösök és a I.Iaros hordaléka. Az üledékritmusok itt jobban elkülönülnek, mintha Kisalföldön. A durva homokos üledéksá­vok a peremek felől az Alföld közepe felé mélyen behatoltak, jó vizvezetők. I.Iind szemcsenéretük, mind ?S-os részesedésük e sávokon belül a medence belseje íTelé csökken. A Szatmári-sik­ságon még csaknem összefüggő kavicsösszletet tártak fel a fú­rások, ezt íly-felé már durva honok váltja fel. A sikság köze­pén még kb. 5o /S-os a vizvezető rétegek részesedése, mig a Nyirség alatt már 2o-4o ^-osra csökken. Kb. 2oo m mélyben ösz­szefüggő vizzáró rétegek is települtek. Ez jellemzi a Sajó hordalékkúpot is É-ról D felé s a I'aros hordalékkúpot is ÍTy felé haladva. A folyóvízi homok és kavics-rétegek a vizfolyások irányába elnyúló hosszú és általában lo-2o km szélességben települtek /4/. Vastagságuk általában 2o m körüli, de - a kéregmozgások miatt - sok helyen több üledék-ritmus durva anyaga közvetlen érintkezésbe került egymással. Hasonló módon a törések men­tén is különböző korú homok-rétegek kerültek egymással kap­csolatba. A 2. ábrán ir/nd a két eset jól látható. Az ősi viz­folyások mentén a porózus rétegek l-2oo km hosszúságban tele­pültek, összefüggésüket azonban a szerkezeti mozgások kissé megzavarták. A kéregmozgások és lepusztulások miatt a felszí­ni csapadék közvetlenül a lo km-en belül 8o-9o m-re "alábu­kó" durva üledékrétegbe juthat /pl. Terem és Nyirvasvári kör­nyékén, vagy Milota és Tiszabecs táján, a 2. ábra szerint/. 2. A REGIONÁLIS SZIVÁRGÁSHIDRAULIKAI PARAI,ÉTEREK MEGHATÁRO­ZÁSA Szivárgáshidraulikai szempontból a rétegvizadó képződménye­ket a rétegek horizontális transzmisszibilitásával /T/ és a rétegek közötti ill. fölötti féligáteresztő ill. folytonos­sági hiányokkal rendelkező vizzáró képződmények átszivárgá­73

Next

/
Oldalképek
Tartalom